2012.01.20. péntek
(Szent Fábián és Sebestyén, Boldog Özséb)
Jóval fizessen neked az Úr azért, amit ma tettél velem!
1Sám 24,3-21
Erre Saul kiválasztott háromezer embert egész Izraelből, maga mellé
vette őket, s elment, hogy felkutassa Dávidot és embereit akár még
azokon a meredek sziklákon is, amelyeken csak a vadkecskék járnak. Így
jutott el az út mentén fekvő juhaklokhoz. Saul bement az ott levő
barlangba, hogy elvégezze szükségét. Dávid és emberei éppen e barlang
belső részében lappangtak. Mondták is Dávid szolgái uruknak: ,,Itt a
nap, amelyről az Úr azt mondta neked: ,,Kezedbe adom ellenségedet, hogy
úgy tehess vele, amint szemednek tetszik.''' Dávid erre felkelt, s
titokban levágta Saul köntösének csücskét. Utána azonban furdalta
Dávidot lelkiismerete, hogy levágta Saul köntösének csücskét. Azt mondta
azért embereinek: ,,Legyen az Úr kegyelmes irántam, hogy meg ne tegyem
azt a dolgot az én urammal, az Úr felkentjével, hogy felemeljem kezemet
ellene, hiszen ő az Úr felkentje!' Így Dávid megfékezte szavaival
embereit és nem engedte meg nekik, hogy Saulra rontsanak. Saul aztán
felkelt a barlangból, s folytatta megkezdett útját. Utána Dávid is
felkerekedett, s kiment a barlangból és utána kiáltott Saulnak: ,,Uram,
király!' Amikor Saul hátratekintett, Dávid földig hajtotta arcát és
leborult és azt mondta Saulnak: ,,Miért hallgatsz azoknak az embereknek a
szavára, akik azt mondják, hogy Dávid rosszat forral ellened? Íme, ma
saját szemed láthatja, hogy az Úr a kezembe adott a barlangban, s hogy
eszembe jutott, hogy megöllek, ám szemem megkímélt téged, mert azt
mondtam: Nem nyújtom ki kezemet uram ellen, hiszen az Úr felkentje ő.
Nézz csak ide, apám, lásd, köntösöd csücske itt van a kezemben! Mivel
tehát, amikor levágtam köntösöd csücskét, nem akartam kinyújtani kezemet
ellened, ismerd el és lásd be, hogy nincs kezemben gonoszság és
hamisság és nem vétettem ellened: s te mégis az életemre leselkedsz,
hogy elvedd. Az Úr ítéljen köztem és közted, s az Úr álljon bosszút
rajtad értem, de az én kezem ne emelkedjen fel ellened. A régi közmondás
is úgy tartja: ,,Gonoszoktól származik gonoszság'', az én kezem tehát
ne emelkedjen fel ellened. Kit kergetsz, Izrael királya, kit kergetsz?
Holt ebet, bolhát kergetsz! Legyen az Úr a bíránk, s ítéljen közöttem és
közötted, lássa és ítélje meg ügyemet és szabadítson meg engem
kezedből.' Amikor Dávid befejezte e Saulhoz intézett szavakat, azt
mondta Saul: ,,Nemde, a te hangod ez, fiam Dávid?' Azzal Saul hangos
sírásra fakadt és azt mondta Dávidnak: ,,Te igazabb vagy, mint én, mert
te jót tettél velem, én pedig rosszal fizettem neked. Te ma
bebizonyítottad, hogy jót cselekedtél velem: az Úr a kezedbe adott, s te
nem öltél meg engem! Pedig, ki bocsátja el ellenségét, ha ráakad,
békében útjára? Fizessen is meg neked az Úr hasonló jóval azért, amit ma
velem tettél. Most pedig, mivel tudom, hogy biztosan uralkodni fogsz, s
a te kezedben lesz Izrael királysága.
Zs 56
A karvezetőnek. A ,,Ne semmisíts meg' szerint. Miktám Dávidtól. Amikor
Saul elől a barlangba menekült. Könyörülj rajtam, Istenem, könyörülj
rajtam, mert beléd vetem bizalmamat, és szárnyad árnyékában húzom meg
magam, amíg a veszedelem elvonul. A fölséges Istenhez kiáltok, Istenhez,
aki jót cselekszik velem. Az égből küld szabadulást nekem, és
gyalázatba taszítja azokat, akik taposnak rajtam. Isten elküldi irgalmát
és hűségét. Lelkem az oroszlánok kölykei közt hever, amelyek felfalják
az emberek fiait. Foguk lándzsa és nyíl, nyelvük élesre fent szablya.
Magasztaltassék föl Isten az egek fölé, és dicsőséged minden föld fölé!
Hálót kerítettek lábamnak, és megaláztak engem; Vermet ástak nekem, de
ők maguk estek bele. Kész az én szívem, Istenem, kész az én szívem,
Éneklek és zsoltárt zengek. Ébredj fel, dicsőségem, ébredjen a hárfa és a
lant! Hadd keltsem fel a hajnalt! Hálát adok neked, Uram, a népek
között, zsoltárral dicsérlek a nemzetek között, mert irgalmad felér az
egekig, és hűséged a fellegekig. Magasztaltassék föl Isten az egek fölé,
és dicsőséged minden föld fölé!
Mk 3,13-19
Azután fölment a hegyre. Magához hívta, akiket ő akart, és azok
odamentek hozzá. Kiválasztott tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy
prédikálni küldje őket. Hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék az ördögöket.
Ezt a tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta;
ezenkívül Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, akiket
Boanérgesznek, azaz mennydörgés fiainak nevezett el; és Andrást;
Fülöpöt, Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a
kánaáni Simont, és az iskarióti Júdást, aki elárulta őt.