2012. január 22., vasárnap

Évközi idő, B év, évközi idő 3. vasárnapja

Évközi idő, B év, évközi idő 3. vasárnapja

  Jézus meghívása ma is felhangzik. Minden élethelyzet alkalmas az Ő követésére. Ha az első találkozás élménye él a szívemben, megfogom hallani hívó szavát, és bátran fogom tudni követni.
További gondolatok...

ÉVKÖZI 3. VASÁRNAP

2012.01.22. vasárnap: ÉVKÖZI 3. VASÁRNAP
 
(Szent Vince, Boldog Batthyány Strattmann László)
Ninive fiai megtértek a rossz útról


Jón 3,1-5.10
Ekkor ismét szólt az Úr Jónáshoz, s ezt nondta: ,,Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd ott a szózatot, amelyet majd mondok neked.' Felkelt erre Jónás és elment Ninivébe az Úr szava szerint. Ninive háromnapi járóföldre terjedő nagy városa volt Istennek. Alighogy bement Jónás a városba, egynapi járásnyira, nagy hangon hirdette: ,,Még negyven nap, és Ninive elpusztul!' Ninive lakói hittek Istenben és böjtöt hirdettek, és nagyjaik, kicsinyeik egyaránt szőrruhát öltöttek. Mikor látta Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek gonosz útjukról, megbánta Isten a rosszat, amelyről azt mondta, hogy rájuk hozza, és nem hozta rájuk.

Zs 24
Dávid zsoltára. Hozzád emelem, Uram, lelkemet, Istenem, tebenned remélek; ne hagyd, hogy megszégyenüljek, és ellenségeim ujjongjanak fölöttem! Hisz senki, aki tebenned bízik, meg nem szégyenül. De szégyen éri mindazokat, akik hiábavalóságok miatt hűtlenek lesznek. Utaidat, Uram, mutasd meg nekem, és ösvényeidre taníts meg engem! Vezess és oktass engem igazságodra, mert te vagy az én üdvözítő Istenem, és én tebenned bízom szüntelen! Emlékezzél meg, Uram, könyörületedről, és irgalmadról, hisz azok öröktől valók! Ifjúkorom bűneire s botlásaira ne gondolj vissza; Irgalmad szerint emlékezzél meg rólam, hiszen te jó vagy, én Uram! Édes az Úr és igazságos, ezért útbaigazítja a vétkeseket. Végzésével vezérli az alázatosakat, megtanítja útjaira a szelídeket. Az Úr minden útja irgalom és igazság azok iránt, akik szövetségét és törvényeit megtartják. A te saját nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az! Ki az, aki féli az Urat? Annak megmutatja, milyen utat válasszon. Annak boldogságot élvez majd a lelke, és utóda örökli a földet. Barátja az Úr azoknak, akik őt félik, és szövetségét megmutatja nekik. Állandóan az Úrra tekint szemem, mert ő húzza ki lábamat a tőrből. Tekints rám és irgalmazz nekem, mert elhagyatott és szegény vagyok. Szívem szorongatásai megsokasodtak, vezess ki ínségemből engem. Nézd megalázottságomat és szenvedésemet, bocsásd meg minden vétkemet! Nézd, milyen sokan vannak ellenségeim, milyen ádáz gyűlölettel gyűlölnek engem! Oltalmazz és szabadíts meg engem, ne hagyd, hogy megszégyenüljek, hiszen benned remélek! Álljanak mellém az ártatlanok és az igazak, mert beléd vetem bizalmamat. Szabadítsd meg Isten, Izraelt minden szorongatásából!

1Kor 7,29-31
Azt mondom tehát, testvérek: Az idő rövid. Ezután azok is, akiknek feleségük van, legyenek olyanok, mintha nem volna, és akik sírnak, mintha nem sírnának, akik örvendeznek, mintha nem örvendeznének, akik vásárolnak, mintha nem volna tulajdonuk, és akik élnek ezzel a világgal, mintha nem élnének vele; mert elmúlik ennek a világnak a formája.

Mk 1,14-20
Miután Jánost átadták, Jézus Galileába ment, hogy hirdesse Isten evangéliumát. Azt mondta: ,,Betelt az idő, és elközelgetett az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.' Amikor a galileai tenger mellett elment, meglátta Simont és testvérét Andrást, amint hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Jézus azt mondta nekik: ,,Jöjjetek utánam, és én emberek halászaivá teszlek titeket!' Ők azonnal elhagyták hálóikat, és követték őt. Kissé továbbmenve meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost, amint ők is hálóikat javították a hajóban, és azonnal hívta őket. Azok pedig elhagyva apjukat, Zebedeust a béresekkel együtt a hajóban, követték őt.

Évközi 3. vasárnap

  2012. január 22. – Évközi 3. vasárnap


  Miután Jánost  elfogták,  Jézus  Galileába  ment,  és  hirdette  az  Isten
  evangéliumát: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és
  higgyetek az  evangéliumban!” Amikor  a Galileai-tó  partján járt,  látta,
  hogy Simon és testvére, András, akik halászok voltak, éppen hálót vetnek a
  tengerbe.  Jézus  megszólította  őket:  „Jöjjetek  velem,  és  én  emberek
  halászává teszlek titeket.” Azok rögtön  otthagyták a hálóikat és  nyomába
  szegődtek. Mikor  kissé továbbment,  meglátta Jakabot,  Zebedeus fiát,  és
  testvérét, Jánost, amint a hálókat javították a bárkában. Őket is mindjárt
  meghívta. Erre otthagyták apjukat,  Zebedeust a napszámosokkal együtt,  és
  követték őt.
  Mk 1,14-20

  Elmélkedés:

  2012. január 22. – Évközi 3. vasárnap Emberek halászai
  Az elmúlt napok vezető hírei a zátonyra futott óceánjáró hajóról  szóltak.
  A kis  olasz  sziget  plébánosának elmondása  szerint  a  szerencsétlenség
  estéjén az  egész  lakosság megmozdult  és  részt vett  a  bajba  jutottak
  mentésében. Ő is megnyitotta  a templom kapuit,  hogy a túlélők  menedéket
  találjanak. Az atya meghatottan beszélt  a Vatikáni Rádió adásában  arról,
  hogy takarókról  gondoskodtak legalább  a  gyerekek számára  és  próbáltak
  mindenben segítséget nyújtani, másnap pedig a szentmisén a kenyér és a bor
  mellett a túlélők  körmenetben vitték a  mentőmellényeket is az  oltárhoz,
  így adtak hálát Istennek, akinek életüket, megmenekülésüket  köszönhették.
  A  példát  azért  említem,  mert  a  mai  evangéliumban   emberhalászatról
  hallottunk. Az emberhalászat, amelyre  Jézus egykor meghívta  tanítványait
  és amely feladatra ma is hív fiatalokat, napjainkban sokszor az emberek, a
  bajbajutott emberek mentését  jelenti. Azokra az  emberekre és  családokra
  gondolok,  akinek  az  élete  zátonyra  futott,  bajba  kerültek  és  most
  segítségre  szorulnak.  És  nekünk,  az  Egyház  tagjainak   kötelességünk
  segíteni ezeknek  az embereknek.  Kötelességünk  felvállalni az  ebben  az
  értelemben vett emberhalászat feladatát.

  Az evangéliumi beszámoló szerint a Jézus által elsőként meghívott Péter és
  András otthagyták  a  csónakot  és  a  hálót,  eredeti  mesterségüknek,  a
  halászatnak eszközeit, és rögtön az  Úr nyomába indultak, s ugyanígy  tett
  valamivel később a másik két halász, Jakab és János is. Meghívásukhoz elég
  volt annyi, hogy Jézus meghívja őket az „emberhalászatra”, de eszükbe  sem
  jutott, hogy  megkérdezzék  tőle,  mit is  jelent  az  emberhalászat.  Azt
  tudták,  hogy  mit   jelent  a  halászat   fáradságos  munkája,   amelyből
  megélhetésüket   biztosították,   de   arról   aligha   lehetett    pontos
  elképzelésük, hogy mire  hívja őket Jézus.  Mindenesetre nyitott  szívvel,
  készségesen fogadták  el,  hogy  Jézus,  az  első  emberhalász  és  minden
  emberhalász legfőbb tanítója elsőként őket fogja hálójába. Talán már ekkor
  megsejtették és  példájukból mi  is megérthetjük,  hogy senki  sem  válhat
  igazi emberhalásszá,  ha előzetesen  nem fogadja  el Krisztus  hálóját,  a
  szeretet közösségét, az Egyház  közösségét, amely összetartja  mindazokat,
  akiket az Úr az  emberek megmentésére kiválaszt  és hív, valamint  azokat,
  akik az ő szolgálatukat várják.

  Amikor újra  és  újra  elolvasom  az  első  apostolok  meghívását,  mindig
  elcsodálkozom azon,  hogy  ezekben  emberekben  nincs  félelem,  nincs  az
  aggodalomnak még a nyoma sem, nincs bennük semmiféle bizonytalanság, hanem
  egyetlen,  határozott,  nagyszerű  döntéssel  válaszolnak  a  hívásra   és
  vállalják az emberhalászatot, mindazt, amire meghívást kaptak. Ugyanezt  a
  bátorságot látom azokban, akik elfogadják napjainkban a papi hivatást. Sok
  fiatalban látom a vágyat, hogy  kilépjenek a középszerűség szintjéről,  és
  látom bennük a szándékot, hogy  valami igazán emberhez méltót és  Istenhez
  méltót cselekedjenek életükben.  De néha  hiányzik belőlük  a bátorság  és
  megbénítja őket  a félelem.  Hiányzik belőlük  az, hogy  életüket  egészen
  odaadják Istennek, odaadják az emberek szolgálatára.

  Néha azt mondják a fiatalok, hogy azért nem vállalkoznak a papságra,  mert
  nem  akarnak  egyedül  élni.  De  hát  nincs  is  erről  szó.  Nincs   szó
  magányosságról egy  pap életében.  Jézus ezt  mondta és  érdemes  pontosan
  idéznünk  szavait:  „Jöjjetek  velem,  és  én  emberek  halászává  teszlek
  titeket.” Jöjjetek velem, éljetek velem!  – így szól Jézus hívása.  Hogyan
  lehetne magányos az a pap, akit Jézus a vele való életre hív? Legyenek  ma
  is fiatalok, akik meghallják a mi Urunk hívását és bátran vállalják,  hogy
  Krisztussal mennek, ővele élnek és az ő nevében végzik az emberhalászatot,
  az emberek mentését!
  © Horváth István Sándor
 
 

  Imádság:

  Urunk! Napjainkban  oly’ sok  fiatal gondolkozik  éveken át  hivatásán  és
  hosszú évekig jelent számukra  problémát a pályaválasztás.  Bizonytalanok,
  késlekedők és bátortalanok.  Az általad  meghívottak egykor  határozottan,
  bátran, azonnal  követtek téged.  Add, hogy  napjainkban is  megragadja  a
  fiatalokat az  első találkozás,  az első  kegyelem élménye,  és  elfogadva
  hívásodat vállalják a  veled való életet  és az emberhalászatot,  amellyel
  sokakat menthetnek meg!
______________________________

Évközi harmadik vasárnap

Jöjj, és kövess engem!
2012. január 22. Évközi harmadik vasárnap

P. Jason Brooks LC

Mk 1,14-20
Miután Jánost átadták, Jézus Galileába ment, hogy hirdesse Isten evangéliumát. Azt mondta: ,,Betelt az idő, és elközelgetett az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.'' Amikor a galileai tenger mellett elment, meglátta Simont és testvérét Andrást, amint hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Jézus azt mondta nekik: ,,Jöjjetek utánam, és én emberek halászaivá teszlek titeket!'' Ők azonnal elhagyták hálóikat, és követték őt. Kissé továbbmenve meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost, amint ők is hálóikat javították a hajóban, és azonnal hívta őket. Azok pedig elhagyva apjukat, Zebedeust a béresekkel együtt a hajóban, követték őt.

Bevezető ima: Uram, imádlak téged. Egyedül Te vagy a Szent, Te vagy az Úr, Te vagy az egyetlen Fölség, Jézus Krisztus, a Szentlélekkel együtt, az Atyaisten dicsőségében. Uram, szeretlek, és azt kívánom, bárcsak még belsőségesebben ismernélek, mert Te magad vagy a jóság és az irgalom.

Kérés: Uram, add, hogy hűségesen tudjalak követni életem minden napján!

1. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban! Nincs vesztegetni való időnk. Csak egy életünk van, és egy lehetőségünk, hogy megéljük ezt. Jézus azt próbálja mondani nekünk, hogy a legjobbat kell kihoznunk magunkból. Halottunk már Jézusról korábban. Talán már évtizedek óta járunk misére és hallgatjuk szavait. De engedtük-e, hogy eltöltse szívünket Krisztus üzenete a szeretetről és az irgalomról? Elfordultunk-e a bűnhöz való ragaszkodásunktól az életünkben, és követtük-e igazán az evangéliumot?

2. Jöjjetek utánam, és én emberek halászaivá teszlek titeket! Nem felejthetjük el, hogy a kereszténység lényege Jézus követésében áll, aki maga az Isten Fia. Ahogy édesanyja, Mária mondta a kánai menyegzőn a felszolgálóknak: "Tegyetek meg mindent, amit csak mond!" (Jn 2,5). Jézus az igazi főszereplője életünknek. Ő teszi meg a kezdő lépést felénk, magához hív, és azt kéri, kövessük Őt minél közelebbről. Meghív minket, hogy kövessük példáját az Örömhír terjesztésében az egész földön. Nem elég ismernünk Krisztust. Meg kell osztanunk hitünket másokkal, és engednünk kell, hogy az evangélium vezesse döntéseinket.

3. Azok pedig elhagyva apjukat a hajóban, követték őt. Természetesen mindannyian a kényelmet keressük, és a jól megszokott dolgainkat szeretjük tenni. Valójában a legtöbb reklám, amit látunk a pihenés és a biztonság utáni vágyunkra hat. Jézus azonban formabontóan arra hív, hogy elhagyjuk megszokott, kényelmes életünket. Hacsak nem változtatjuk meg először magunkat, a világtól sem várhatjuk el, hogy megváltozzon. Amíg nem kötelezzük el magunkat Krisztus mélyebb és belsőségesebb megismerésére, nem leszünk buzgó apostolai Országának. Csak a Krisztussal való személyes találkozás után vagyunk képesek megtapasztalni a boldogságot, amit az Ő végtelen szeretete és a megváltó küldetésében való együttműködés okoz. Ahogy Boldog II. János Pál pápa oly gyakran bíztatott minket, magának Krisztusnak a szavait ismételve, "Ne féljetek!" Ne félj elhagyni kényelmes életed azért, hogy Krisztust szolgáld a szeretetben!

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom, még közelebbről akarlak követni. Segíts megismernem téged olyannak, amilyen vagy, hogy aztán úgy szerethesselek, ahogy azt megérdemled. Add meg nekem kegyelmed teljességét, amely minden gyengeséget felemészt, hogy szívem felemelkedjen a leírhatatlan lelkesedéstől, mert átölelhetem keresztem, és hűségesen követhetem lépteidet.

Elhatározás: Ma teszek egy olyan jócselekedetet, amit korábban figyelmen kívül hagytam, vagy féltem megtenni!

A pápa imaszándéka 2012 január hónapra:
Természeti katasztrófák áldozatai: A természeti katasztrófák áldozatai megkapják azt a lelki és anyagi erősítést, amelyre szükségük van életük újraépítéséhez.
Elköteleződés a békéért: A keresztények elköteleződése a béke javára alkalom legyen arra, hogy minden jóakaratú ember előtt tanúsítsák Krisztus nevét.

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger