2012. január 30., hétfő

Évközi negyedik hét – hétfő

2012.01.30. hétfő

(Ward Mária)
Bárcsak rám tekintene nyomorúságomban az Úr!


2Sám 15,13-14.30
Hírmondó jött ekkor Dávidhoz és azt mondta: ,,Teljes szívvel követi Absalomot egész Izrael.' Azt mondta erre Dávid a szolgáinak, akik vele voltak Jeruzsálemben: ,,Keljetek fel, meneküljünk, mert nem lesz menekvésünk Absalom színe elől; szaporán menjetek, hogy ha megérkezik, itt ne lepjen minket, s romlást ne zúdítson ránk, s kardélre ne hányja a várost.' Dávid pedig felment az Olajfák hegyére, sírva ment, mezítelen lábbal s beburkolt fejjel haladt, s az egész vele levő nép is beburkolt fővel, sírva tartott felfelé.
16,5-13a
Amikor aztán Dávid király Bahurimig jutott, íme, kijött onnan egy ember, aki Saul házának nemzetségéből való volt, név szerint Szemei, Gera fia, s amint kijött, jártában egyre átkozta, s kövekkel hajigálta Dávidot s Dávid király minden szolgáját, pedig az egész nép és valamennyi harcos ott haladt a király jobbján és balján. Így szólt Szemei, amikor a királyt átkozta: ,,Eredj, eredj te vérszopó ember, Béliál fia! Megtorolta rajtad az Úr Saul házának minden vérét, hogy elfoglaltad királyságát és Absalomnak, a fiadnak a kezébe adta az Úr a királyságot, s téged íme, szorongatnak bajaid, mert vérszopó ember vagy.' Azt mondta ekkor Abizáj, Száruja fia a királynak: ,,Mit átkozza ez a holt eb uramat, a királyt? Elmegyek, s fejét veszem.' Ám a király azt mondta: ,,Mi közöm hozzátok, Száruja fiai? Hagyjátok, hadd átkozzon, hiszen az Úr parancsolta neki, hogy átkozza Dávidot, s azért ki merné kérdezni, hogy �,,miért cselekszik így.�''' Majd azt mondta a király Abizájnak s minden szolgájának: ,,Íme, saját fiam, aki az én ágyékomból származott, tör életemre: mennyivel inkább tehát Jemini fia? Hagyjátok, hadd átkozzon az Úr parancsa szerint, hátha megtekinti az Úr nyomorúságomat, s jóval fizet nekem az Úr e mai átokért.' Tovább ment tehát Dávid, s vele társai az úton, Szemei pedig a hegygerinc oldalán, vele szemben haladt, s közben átkozódott, köveket hajigált és földet hányt feléje.

Zs 3
Dávid zsoltára, amikor fia, Absalom elől menekült. Uram, számosan szorongatnak engem, és sokan kelnek föl ellenem! Sokan mondják rám: ,,Nincsen segítsége Istenében!' Ám te, Uram, oltalmam vagy nekem, dicsőségem vagy, és fölemeled fejem. Hangos szómmal az Úrhoz kiáltottam, s szent hegyéről meghallgatott engem. Aludni tértem, s álomba merültem, és felébredtem, mert az Úr fölkarolt engem. Nem félek ezernyi néptől, amely körös-körül rám tör. Kelj fel, Uram, szabadíts meg, Istenem! Te arcul csaptad minden ellenségem, a bűnösök fogát összetörted. Az Úré a szabadítás, legyen áldásod népeden!

Mk 5,1-20
Nemsokára átjutottak a tengeren túlra a gerázaiak földjére. Amint kilépett a bárkából, mindjárt elébe ment egy ember a sírok közül, aki a tisztátalan lélek hatalmában volt és sírboltokban lakott. Már láncokkal sem tudták megkötözni. Sokszor béklyóba és láncra verték, de elszakította a láncokat, összetörte a bilincseket, és senki sem tudta őt megfékezni. Éjjel-nappal mindig a sírboltokban és a hegyekben tanyázott, kiáltozott és kövekkel roncsolta magát. Amikor messziről meglátta Jézust, odafutott, leborult előtte, és nagy hangon kiáltotta: ,,Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Isten Fia? Az Istenre kényszerítlek, ne gyötörj engem!' Ő ugyanis azt mondta neki: ,,Tisztátalan lélek, menj ki az emberből!' Ekkor megkérdezte tőle: ,,Mi a neved?' Az így válaszolt neki: ,,Légió a nevem, mert sokan vagyunk.' És könyörögve kérte őt, hogy ne űzze ki arról a vidékről. Volt ott a hegy körül a legelőn egy nagy disznócsorda. A démonok azt kérték tőle: ,,Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük.' Jézus mindjárt megengedte nekik. A tisztátalan lelkek kimentek és megszállták a disznókat. Erre a kétezernyi csorda a meredekről a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe. Akik legeltették őket, elfutottak, s hírül vitték ezt a városba és a falvakba. Az emberek kimentek, hogy lássák, mi történt. Jézushoz érve látták, hogy az ördögseregtől megszállott felöltözve, ép ésszel ül, és félelem fogta el őket. A szemtanúk pedig elbeszélték nekik, hogy mi történt az ördöngössel és a disznókkal. Ezért kérni kezdték őt, hogy távozzék el a határukból. Amikor beszállt a bárkába, az ember, aki megszállott volt, kérte őt, hogy vele mehessen. De Jézus nem engedte meg neki, hanem így szólt: ,,Menj haza a tieidhez, és hirdesd nekik, milyen nagy dolgot művelt veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!' Az el is ment, és elkezdte hirdetni a Tízvárosban, hogy Jézus milyen nagy dolgot cselekedett vele. És mindenki csodálkozott.

Évközi negyedik hét – hétfő

  2012. január 30. - Hétfő


  Jézus  és  tanítványai  áthajóztak  a  Genezáreti-tó  keleti  partjára,  a
  gerázaiak földjére.  Amint Jézus  kiszállt a  hajóból, a  sírok felől  egy
  tisztátalan lélektől megszállt ember futott feléje. A sírboltokban lakott,
  és még láncra verve sem  tudták féken tartani. Sokszor megbilincselték  és
  láncra verték, de a láncokat  eltépte, és a bilincseket összetörte.  Senki
  sem bírt  vele.  Éjjel-nappal a  sírboltokban  és a  hegyekben  tanyázott,
  folyton kiabált, és kövekkel ütötte-verte magát. Amint messziről  meglátta
  Jézust,  odafutott.  A  földre  vetette  magát  előtte,  és  hangosan  így
  kiáltott: „Mi bajod velem, Jézus, a magasságbéli Istennek Fia? Az  Istenre
  kérlek, ne  gyötörj!”  Jézus  ráparancsolt  ugyanis:  „Tisztátalan  lélek,
  takarodj ki ebből az emberből!” Erre Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?”
  Azt válaszolta: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.” Nagyon kérte  Jézust,
  hogy ne űzze el  őket arról a vidékről.  Akkor éppen egy nagy  sertéskonda
  legelészett ott a hegyoldalban. A tisztátalan lelkek azt kérték  Jézustól:
  „Küldj minket a sertésekbe, hogy megszálljuk azokat!” Jézus  beleegyezett.
  Akkor a tisztátalan lelkek kimentek az emberből, és megszállták a  mintegy
  kétezer sertésből álló kondát. A sertések a hegyoldalból a tóba  rohantak,
  és a vízbe fúltak.  Őrzőik erre elfutottak, hírét  vitték a városba meg  a
  tanyákra. Az emberek kitódultak, hogy megnézzék, mi történt. Jézushoz érve
  látták, hogy az,  akit az  imént még  egy légió  tartott megszállva,  most
  felöltözve, ép ésszel ül előttük. Erre megdöbbentek. A szemtanúk elmondták
  nekik, hogy mi történt  a megszállottal és  a sertésekkel. Ekkor  kérlelni
  kezdték Jézust, hogy távozzék a határukból. Amikor Jézus hajóra szállt, az
  imént még megszállott kérte,  hogy vele mehessen.  Ő azonban nem  engedte,
  hanem így szólt hozzá: „Menj haza tieidhez, és mondd el nekik, hogy milyen
  nagy dolgot művelt az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!” Az el is  ment,
  és Dekápolisz környékén elhíresztelte, hogy  milyen nagy dolgot tett  vele
  Jézus. Ezen mindenki elcsodálkozott.
  Mk 5,1-20

  Elmélkedés:

  A mai ördögűzési  történetben hangsúlyos helyet  kap az embert  megszállva
  tartó gonosz lélek, akivel hosszan  elbeszélget Jézus. A párbeszéd  minden
  mozzanatában érződik a  feszültség és  ellentét az  embernek ártani  akaró
  gonosz hatalom és  az embert  megmenteni szándékozó isteni  erő között.  A
  szavak harca mögött e két hatalom küzdelme húzódik meg az ember  lelkéért.
  A gonosz lélek  jól ismeri  Jézust és hatalmát.  Ez derül  ki abból,  hogy
  azonnal felismeri, hogy kivel találkozott  és Jézust Isten Fiának  nevezi.
  Azt is tudja,  hogy gyenge a  Jézus erejéhez képest,  mégis erejét  akarja
  fitogtatni, amikor megmondja nevét és  azt állítja, hogy sokan vannak.  De
  bármennyien is  vannak, nem  képesek ellenállni  a megváltó,  megszabadító
  erőnek.
  © Horváth István Sándor
 
 

  Imádság:

  Urunk, irgalmas Isten,  adj nekünk alázatosságot,  reményt és erős  hitet!
  Add hogy a szeretet Lelke, a te Lelked ékesítsen minket. Segíts  egymáshoz
  tiszta szeretetben  közelednünk,  mert  ez  minden  parancs  foglalata  és
  beteljesítése. Segíts, hogy a békesség és az egyetértés fiai lehessünk, és
  így méltók legyünk rá, hogy boldognak nevezzen minket szent Fiad!

  ______________________________
__

  Aktuális:
  Kedves barátaim!
  "Ha az  Úr nem  építi a  házat, hasztalan  fárad ki  építi azt."  De az  Ő
  segítsége mellett  néha másra  is  szükség van.  Idén  nagy fába  vágom  a
  fejszét: szeretném felújítani templomunkat, s  úgy érzem, hogy a jó  Isten
  is ezt szeretné.  2011-ben rendbe tettük  a szentélyt, de  a templom  nagy
  része  még  hátravan.  A  vidéki  vasúti  várótermek  zöld  színét  utánzó
  templombelső igencsak cserére  szorul, az egyéb  hiányosságokat pedig  nem
  sorolom. Idén két  újonnan felszentelt  pap jön  hozzánk újmisét  mondani,
  készülünk  egy  gyémántmisére  és  egy  aranymisére,  jövőre  pedig  saját
  kispapunknak lesz újmiséje. Ezek is indokolják a munkát.
  Kérem, hogy aki  tud, segítse templomunk  felújítását. 1000 Ft  adománnyal
  már egy négyzetmétert ki tudunk festeni, tehát ez is nagy segítség, persze
  többet is lehet adományozni. Én csak nagy alázattal ennyit kérek  azoktól,
  akik jó  szívvel  akarnak  segíteni.  A többit  az  Úrra  bízom.  Köszönöm
  mindenki nagylelkűségét!
  Kérem,  hogy  ezt  a  levelet  NE  küldjétek  tovább  ismerőseiteknek!  Ti
  ismertek, ismeritek  azt  az  evangelizációs  és  karitatív  munkát,  amit
  végzek, ezért a  kérésem, csak a  mindennapi e-vangélium olvasóihoz  szól.
  Köszönöm!
  Szeretettel: István atya
  Az  adományokat  a  plébánia  számlájára  lehet  eljuttatni  a   következő
  lehetőségek valamelyikén:
  Online adomány: http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
  Az Adománynál válasszuk célként: Templom felújítása
  Utalás:   Számlatulajdonos    neve:   Zalalövői    Plébánia    Számlaszám:
  10402355-00026472-00000003
  Megjegyzés: Templom felújítása
  Postai utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia, H-8999  Zalalövő,
  Szabadság tér 6. Megjegyzés: Templom felújítása
  Köszönök minden segítséget!
_______________________________________________
Evangélium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Évközi negyedik hét – hétfő

Hiszel a csodákban?
2012. január 30. Évközi negyedik hét – hétfő

P. Alex Yeung LC

Mk 5;1-20
Jézus és tanítványai áthajóztak a Genezáreti-tó keleti partjára, a gerázaiak földjére. Amint kilépett a bárkából, mindjárt elébe ment egy ember a sírok közül, aki a tisztátalan lélek hatalmában volt és sírboltokban lakott. Már láncokkal sem tudták megkötözni. Sokszor béklyóba és láncra verték, de elszakította a láncokat, összetörte a bilincseket, és senki sem tudta őt megfékezni. Éjjel-nappal mindig a sírboltokban és a hegyekben tanyázott, kiáltozott és kövekkel roncsolta magát. Amikor messziről meglátta Jézust, odafutott, leborult előtte, és nagy hangon kiáltotta: ,,Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Isten Fia? Az Istenre kényszerítlek, ne gyötörj engem!” Ő ugyanis azt mondta neki: ,,Tisztátalan lélek, menj ki az emberből!” Ekkor megkérdezte tőle: ,,Mi a neved?” Az így válaszolt neki: ,,Légió a nevem, mert sokan vagyunk.” És könyörögve kérte őt, hogy ne űzze ki arról a vidékről. Volt ott a hegy körül a legelőn egy nagy disznócsorda. A démonok azt kérték tőle: ,,Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük.” Jézus mindjárt megengedte nekik. A tisztátalan lelkek kimentek és megszállták a disznókat. Erre a kétezernyi csorda a meredekről a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe. Akik legeltették őket, elfutottak, s hírül vitték ezt a városba és a falvakba. Az emberek kimentek, hogy lássák, mi történt. Jézushoz érve látták, hogy az ördögseregtől megszállott felöltözve, ép ésszel ül, és félelem fogta el őket. A szemtanúk pedig elbeszélték nekik, hogy mi történt az ördöngössel és a disznókkal. Ezért kérni kezdték őt, hogy távozzék el a határukból. Amikor beszállt a bárkába, az ember, aki megszállott volt, kérte őt, hogy vele mehessen. De Jézus nem engedte meg neki, hanem így szólt: ,,Menj haza a tieidhez, és hirdesd nekik, milyen nagy dolgot művelt veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!” Az el is ment, és elkezdte hirdetni Dekápoliszban, hogy Jézus milyen nagy dolgot cselekedett vele. És mindenki csodálkozott.

Bevezető ima: Mennyei Atyám, szívem szomjazik szavaid után. Hiszem, hogy ma a remény szavával fogsz hozzám szólni. Oly jó lenne, ha én is úgy láthatnám a jövőmet és önmagamat, amint Te, de bízom benned. El akarom fogadni tőled a kihívást a szentté válásra, akármibe is kerüljön nekem. Bízom abban, hogy mellettem állsz, és kegyelmeddel támogatsz.

Kérés: Uram, Jézus, segíts, hogy gyógyító hatalmadra tudjam bízni magamat!

1. Amikor minden reménytelennek tűnik. A Légió nevű démon által megszállott ember úgy tűnt a tömegnek – és talán önmagának is – hogy reménytelen eset. Egyedül élt a sírok között, önkéntelenül is ütötte-verte, kövekkel csapkodta magát. Senki sem tudott segíteni rajta, nem tudták megfékezni. A mi életünkben, Istennel való kapcsolatunkban is lehet olyan megoldhatatlan helyzet, esetleg valamilyen bűnös állapot, amibe belekerültünk, de amiből nem tudunk kiszabadulni. Vagy azt tapasztaljuk, hogy mindig ugyanabba a hibába esünk, újra és újra türelmetlenek vagy lusták vagyunk vagy érzéki vágyak fognak el. Barátaink rokonaink próbálnak segíteni, de nincs meg bennünk az akarat a változásra. Ahelyett, hogy megjavulnánk, inkább kompromisszumot kötünk, egy modus vivendi-t, mondván „csak annyira lehetünk jók, amennyire képességünkből telik.” A vége az, hogy a tisztátalan lélek megsokszorozódik bennünk, és a démonok légiójának hatalmába kerülünk.

2. Jézus tud változtatni. Jézus találkozik a megszállottal. A jelenet különleges: az ember odarohan Krisztushoz, és földre veti magát előtte, közben a démonok megijednek, és kérik Jézust, hogy ne bántsa őket. Milyen vigasztaló, hogy tudjuk: Jézusnak hatalma van minden helyzet megoldására. Reményt ad, hogy tudjuk: Jézus ki akar szabadítani az ördög hatalmából, bármilyen bűnös állapotban vagyunk. Mindig kérhetjük Krisztust, hogy gyógyítson meg, mert senki sem olyan bűnös vagy megszállott, hogy méltatlan lenne Isten szeretetére. Persze lehet, hogy félünk, mert Krisztus gyógymódja talán fájdalommal jár, de bízzunk abban: a lelkünk gyógyítása mindent megér. A gyógymód lehet az őszinte és alapos gyónás, egy radikálisan őszinte lelkiismeret vizsgálat vagy egy helytelen kapcsolat lezárása.

3. Menj és hirdesd az Örömhírt! Képzeljük csak el a gyógyult embert, még viseli a régi sebeket, de egészen öntudatánál van. Micsoda látvány! Térdre esünk és hálát adunk Krisztus hatalmáért és irgalmáért. Persze a gyógyult embert is elragadtatottá teszi változása. El sem tudja képzelni, hogy korábbi életébe térjen vissza. Hálája készteti arra, hogy Jézus, barátja és megmentője társául szegődjön. Jézus azonban azt a küldetést bízza rá, hogy térjen vissza családjához és barátaihoz, és mondja el: Jézus hogyan gyógyította meg. Ezen túl a gyógyult ember bárhová is megy, mindenütt hirdetni fogja a csodát, amelyet Jézus tett vele. Miután a gyóntatószékben feloldozást kaptunk, hálánk jeléül mi is hirdetjük családunknak és barátainknak Krisztus hatalmát és szeretetét?

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, megszabadítottál és távol tartod tőlem és bűnöket és démonokat, a szenvedélyt és a haragot, a kapzsiságot és a közönyt. Kegyelmet adtál arra, hogy megismerjelek és téged válasszalak. Köszönöm hatalmadat és irgalmadat. Ígérem, hogy tanúságot teszek családom és barátaim előtt nagy szeretetedről.

Elhatározás: Egy barátom vagy rokonom előtt tanúságot teszek az Úr gyógyító erejének megtapasztalásáról.

A pápa imaszándéka 2012 január hónapra:
Természeti katasztrófák áldozatai: A természeti katasztrófák áldozatai megkapják azt a lelki és anyagi erősítést, amelyre szükségük van életük újraépítéséhez.
Elköteleződés a békéért: A keresztények elköteleződése a béke javára alkalom legyen arra, hogy minden jóakaratú ember előtt tanúsítsák Krisztus nevét.

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger