A kegyelem végső állomása és végleges győzelme
Szent
Balázs püspök és vértanú
2012.
február 3. Évközi negyedik hét – péntek
P.
Jeffrey Bowker
Mk
6,14-29
Heródes király is hallott
róla, hiszen messze elterjedt nevének a híre. Azt gondolta, Keresztelő János
támadt fel a halálból, azért van benne csodatevő erő. Voltak, akik azt
állították, hogy Illés. Ismét mások azt mondták, hogy próféta, olyan, mint egy
a próféták közül. Heródes ezek hallatára megállapította magában: "János
támadt fel, akit lefejeztettem." Mert Heródes volt az, aki embereivel
elfogatta Jánost, és megkötözve börtönbe vetette testvérének, Fülöpnek a
felesége, Heródiás miatt, akit feleségül vett. János tudniillik figyelmeztette
Heródest: "Nem szabad testvéred feleségével élned." Emiatt Heródiás
megharagudott rá, el szerette volna tétetni láb alól, de nem tudta. Heródes
ugyanis félt Jánostól. Tudta, hogy igaz és szent ember, ezért védelmezte. Ha
beszélgetett vele, nagyon zavarba jött, de azért szívesen hallgatta. Végül
mégis eljött a kedvező alkalom. Születése napján Heródes lakomát rendezett
főembereinek, tisztjeinek és Galilea előkelőinek. Közben Heródiásnak a leánya
bement és táncolt nekik, s Heródes és vendégei előtt nagy tetszést aratott. A
király így szólt a leányhoz: "Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom
neked." Meg is esküdött neki: "Bármit kérsz, megadom, akár országom
felét is." Az kiment és megkérdezte anyját: "Mit kérjek?"
"Keresztelő János fejét" - válaszolta. Visszasietett a királyhoz és
előadta kérését: "Azt akarom, hogy most mindjárt add nekem egy tálon
Keresztelő János fejét!" A király igen szomorú lett, de az esküre és a
vendégekre való tekintettel nem akarta elutasítani. Azon nyomban küldte a
hóhért, azzal a paranccsal hogy hozza el János fejét. Az ment, és lefejezte a
börtönben, és tálcára téve elhozta a fejét, odaadta a leánynak, a leány pedig
átnyújtotta anyjának. Amikor tanítványai meghallották, eljöttek, a holttestet
elvitték, és eltemették egy sírboltba.
Bevezető ima: Uram, hiszek benned és minden
tanításodban, mert azt Egyházad által adtad nekem. Remélek benned, mert tudom,
hogy sohasem engedsz el magadtól. Csak a bűn szakíthat el szerető kezedből. Bár
gyenge vagyok, bízom abban, hogy közeledben tartasz. Uram, szeretlek, és minden
vágyam, hogy szeretetem tovább növekedjen, mert sokkal többet érdemelsz, mint
az a csekélység, amit nyújtani tudok. Tudom azonban, hogy irántad érzett vágyam
elég neked.
Kérés: Uram, segíts, hogy szívem őszinte és igaz
legyen!
1.
„János támadt fel, akit lefejeztettem." A
lelkiismeret ítélete mindig megnyilvánul. Heródest üldözi bűntudata Keresztelő
Szent János kivégzése miatt. Akik radikálisan elutasítják Istent, lehetnek bár
hatalmasok, gazdagok, tudósok, tehetségesek, mégis a legnyomorúságosabbak a
földön. Az életükben megjelenő igazi jóság fenyegető erővel hat, elítél,
meghasonlottá tesz. Mindez nem más, mint a bűnös saját lelkiállapotának
tükröződése Isten előtt. Ilyen nagy hatalma van a lelkiismeretnek. Fájdalmas
ítélettel sújtja az embert, még mielőtt a végső ítélőszék elé kerül.
Krisztushoz hasonlóan mi is maradjunk csendben a világ Heródesei előtt!
Imádkozzunk, hogy megtörjön a kegyelemmel szembeni ellenállásuk!
2.
„Ha beszélgetett vele, nagyon zavarba jött, de azért szívesen
hallgatta”. Ha egyszer elszalasztod Isten kegyelmét, az
nem tér többé vissza. Minden ember életébe, a gonoszokéba is éppen elég
kegyelem jut ahhoz, hogy megmeneküljenek. Isten megadja nekik az igaz megváltás
lehetőségét szabad akaratuk keretei között. A kegyelem azonban csak egy ideig
tart, nem örökké. A kegyelem pillanatait nem szabad felhasználni a lelkiismeret
átmeneti elcsitítására, ami által megmaradunk a bűnben és az életszentséggel
szembeni ellenállásban. Heródes félt Jánostól, tudta róla, hogy szent ember, és
vonzódott szavaihoz, de nem tett semmit azért, hogy válaszoljon neki. Isten
kijátszásával nem lehet győzni. Heródes veszített, és megtámadta azt, akiről
tudta, hogy szeretnie kellene. Ez a tragédia őszinteségre tanít minket és arra,
hogy ne börtönözzük be Isten hangját lelkünkben, hanem hagyjuk, hogy uralkodjék
életünkön. Szabad akaratunkat arra kell használnunk, hogy válaszoljunk Isten
szavára, törjük össze az önérzet vagy az áldozattól való félelem bilincseit,
melyek a sötétséghez láncolnak.
3.
„Lefejezte a börtönben” A végtisztesség, amit
Krisztus felajánl hűséges apostolának, aki szilárdan szembeszállt a Gonosz
ravasz provokációival, az a teljes részvétel a Húsvéti Misztériumban. János a
megtérést hirdető tanúságtétellel kezdte, és a Krisztusban boldogok győzelmes
reménységének tanúságtételével fejezi be. A vértanú haláláról gyönyörűen szól a
Bölcsesség Könyve:
Mert ha
az emberek szemében szenvedtek is,
a
reményük tele volt halhatatlansággal.
Kevés
fenyítés után
nagy
jótéteményekben részesülnek,
mert
Isten próbára tette és magához méltónak találta őket.
Mint
aranyat a kohóban, megvizsgálta
és
elfogadta őket égőáldozatul (Bölcs 3,4-6)
Bárcsak rálépnénk a hűség
nehéz útjára, hogy „kevés fenyítés után” méltók legyünk a reményre,
ami a „teljes halhatatlanság”!
Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, engedd, hogy
megtapasztaljam vértanúid dicsőségét a hűség kicsiny cselekedetei által, a
hűségem által lelkiismeretemhez, küldetésemhez és a lelkek szolgálatához.
Hősiesen és telve reménnyel fogadjam el a szeretet ítéletét, és ne féljek arra
az útra lépni, amit készítettél számomra. Legyek olyan, mint aki meghalt, de
mégis éli az életszentség soha el nem múló virágait!
Elhatározás: Igaz módon végzem minden cselekedetemet,
és a gyónás szentségét használom az állandó megtérésre és arra, hogy Isten
akaratát nyitottan fogadjam.
A pápa
imaszándéka 2012. február hónapra:
Hozzájutás a vízhez: Hogy valamennyi nép teljesen hozzájusson a
vízhez és azokhoz a készletekhez, amelyek a mindennapi életben maradáshoz
szükségesek.
Egészségügyi dolgozók: Hogy az Úr hatékonyan támogassa az egészségügyi dolgozók
erőfeszítéseit, akik a legszegényebb vidékeken nyújtanak segélyt a betegeknek
és az öregeknek.