2012. február 11., szombat

Szűz Mária Lourdes-i megjelenése

Szűz Mária Lourdes-i megjelenése

    Ahogyan Jézus megtöri a kenyeret és odanyújtja tanítványainak, az megfelel az utolsó vacsora szertartásának. A puszta pedig, ahol letelepítette őket, emlékeztet a pusztai vándorlásra és a mannára, amely Izrael fiait táplálta. A szentmisében nagyobb csoda történik, mint a kenyérszaporítás: Jézus saját testével és vérével táplál minket. Erről a titokról így elmélkedett tavaly, a kölni ifjúsági világtalálkozón XVI. Benedek pápa: „Engedjük, hogy az Úr átalakítson minket, a szentmise váljon életünk középpontjává. Az Oltáriszentség iránti szeretettel fedezzétek fel a kiengesztelődés szentségét is, amelyben Isten irgalmas jósága lehetővé teszi, hogy életünket újrakezdve folytassuk. Haladjunk előre, Krisztussal, és életünk legyen Isten igazi imádóinak élete.” (Adoremus 2006)
További gondolatok...

Évközi ötödik hét – szombat

2012.02.11. szombat

(A lourdes–i Szűz Mária, Aniáni Szent Benedek)
Nem tért meg gonosz útjáról Jeroboám


1Kir 12,26-32
Jeroboám már most azt gondolta magában: ,,Még majd visszaszáll a királyság Dávid házára, ha e nép feljár, hogy az Úr házában, Jeruzsálemben áldozzon; így urához, Roboámhoz, Júda királyához fordul e nép szíve, s engem megölnek, s visszatérnek hozzá.' Gondolkodott, s tanakodott tehát, s két aranyborjút készíttetett, s azt mondta a népnek: ,,Ne járjatok fel többé Jeruzsálembe: íme, itt vannak isteneid, Izrael, akik kihoztak téged Egyiptom földjéről.' Egyiket Bételben állíttatta fel, a másikat pedig Dánban; lett is bűn ebből a dologból, mert a nép egészen Dánig, a borjút járt imádni. Majd magaslati templomokat építtetett, s papokat szerzett a köznépből, olyanokat, akik nem voltak Lévi fiai közül valók. Aztán ünnepet rendezett a nyolcadik hónapban, a hó tizenötödik napján, annak az ünnepnek a mintájára, amelyet Júdában szoktak ünnepelni és felment az oltárra -- hasonlóképpen cselekedett Bételben --, hogy áldozzon a borjúknak, amelyeket készíttetett, s beiktatta Bételben azoknak a magaslatoknak a papjait, amelyeket alkottatott. 
13,33-34
Jeroboám azonban ezen dolgok után sem fordult vissza nagyon gonosz útjáról, sőt ellenkezőleg, papokat rendelt a magaslatokra a köznépből: aki csak akarta, felavattatta kezét, s a magaslatok papjává lett. Ez lett az oka annak, hogy Jeroboám háza vétket vont magára, s összedűlt és elpusztult a föld színéről.

Zs 105,6-22
Vétkeztünk, mint ahogy atyáink, igaztalanul cselekedtünk, gonoszságot követtünk el. Atyáink Egyiptomban nem értették meg csodáidat, nem fogták fel nagy irgalmadat, lázadoztak, amikor a tengerhez, a Vörös tengerhez jutottak. De ő megmentette őket nevéért, hogy megismertesse hatalmát. Megfenyegette a Vörös tengert és az kiszáradt, és mint valami sivatagban, átvezette őket a mélységek között. Megmentette őket gyűlölőik kezéből, ellenségeik kezéből megszabadította őket. Víz borította el szorongatóikat, egy sem maradt életben közülük. Ekkor hittek szavainak, és dicséretére éneket zengtek. De csakhamar elfeledték tetteit, és nem bíztak terveiben, hanem heves kívánságra gerjedtek a sivatagban, és megkísértették Istent a pusztában. Ő teljesítette kérésüket, csömörlésig jóllakatta őket. Majd irigykedtek a táborban Mózesre, és Áronra, az Úr szentjére. Erre megnyílt a föld, elnyelte Dátánt, s elborította Abiron csoportját. Tűz gyulladt fel gyülekezetükben, láng égette el a bűnösöket. A Hórebnél borjút készítettek, és az öntött képet imádták. Dicsőségüket fölcserélték a füvet evő bika képével. Elfeledték Istent, aki megszabadította őket, aki nagy dolgokat művelt Egyiptomban, csodákat Kám földjén, félelmetes dolgokat a Vörös tengeren.

Mk 8,1-10
Azokban a napokban, amikor ismét nagy tömeg volt együtt és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait és azt mondta nekik: ,,Sajnálom a tömeget, mert íme, már három napja velem vannak, és nincs mit enniük. Ha étlen bocsátom haza őket, elgyöngülnek az úton, mert egyesek messziről jöttek közülük.' Tanítványai azt felelték neki: ,,Hogyan tarthatná jól az ember ezeket kenyérrel itt a pusztában?' Ő pedig megkérdezte őket: ,,Hány kenyeretek van?' Azok azt felelték: ,,Hét.' Erre megparancsolta a tömegnek, hogy telepedjen le a földre. Fogta a hét kenyeret, hálát adott, megszegte és odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék; és azok a tömeg elé tették. Egy kevés haluk is volt; azokat is megáldotta, és szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. Aztán ettek és jóllaktak. Végül a megmaradt darabokból hét kosárral szedtek össze. Akik ettek, mintegy négyezren voltak. Majd elbocsátotta őket. Ő pedig azonnal beszállt a hajóba tanítványaival és Dalmanuta vidékére ment.

Évközi ötödik hét – szombat

  2012. február 11. - Szombat


  Egy alkalommal ismét  nagy tömeg vette  körül Jézust. Mivel  nem volt  mit
  enniük, odahívta tanítványait, és így  szólt hozzájuk: „Sajnálom a  népet.
  Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha pedig  étlen
  bocsátom haza őket,  kimerülnek az úton,  hiszen többen közülük  messziről
  jöttek.” Tanítványai így feleltek: „Honnan vehetnénk itt a pusztában annyi
  kenyeret, hogy  mind jóllakjanak?”  Jézus ekkor  megkérdezte tőlük:  „Hány
  kenyeretek van?”  Azt  felelték: „Hét.”  Akkor  meghagyta a  népnek,  hogy
  telepedjék le a földre. Majd fogta  a hét kenyeret, hálát adott,  megtörte
  és odaadta  tanítványainak, hogy  osszák  szét. Szét  is osztották  a  nép
  között. Volt néhány kisebb  haluk is. Azokat  is megáldotta és  meghagyta,
  hogy osszák szét. Ettek, és jól  is laktak. Aztán felszedték a  maradékot:
  hét kosár telt  meg vele.  Mintegy négyezren  voltak. Azután  elbocsátotta
  őket. Maga  pedig tanítványaival  hajóba szállt,  és Dalmanuta  környékére
  ment.
  Mk 8,1-10

  Elmélkedés:

  A két csodás  gyógyítást követően  Jézus egy  újabb csodát  tesz a  pogány
  vidéken. De  most  nem  egyetlen  beteg  gyógyításáról,  hanem  egy  egész
  népsokaság ellátásáról van  szó. A  napok óta  Jézus közelében  tartózkodó
  több ezer ember jóllakik az általa megszaporított hét kenyérrel és  néhány
  hallal. Az  ószövetségi időkben,  a pusztai  vándorlás korában  Isten  égi
  kenyeret, mannát adott  a választott  népnek, hogy  gondoskodjon róluk.  A
  kenyérszaporítási csodánál pedig Jézus személye áll az emberek előtt,  aki
  gondoskodva az emberekről szintén kenyeret ad. De egy másik, ennél  sokkal
  jelentősebb csoda  is  eszünkbe jut:  Jézus  a szentmisében  megáldott  és
  átváltoztatott kenyérben,  az  Oltáriszentségben önmagát  adja  táplálékul
  nekünk. Az Eucharisztia Isten gondoskodó szeretetének a jele. Fogadjuk  el
  és éljünk vele!
  © Horváth István Sándor
 
 

  Imádság:


  Én Uram, Istenem, te csak attól  vagy távol, aki maga távolodik el  tőled.
  Minden pillanatban szerethetlek, és  így minden az  enyém lehet: Isten  az
  enyém és minden az enyém, ha szeretek! Isten maga az enyém és énértem van!
  Krisztus is az enyém, egészen értem van!
  Keresztes Szent János
______________________________

Évközi ötödik hét – szombat

A kenyérszaporító szíve
2012. február 11. Évközi ötödik hét – szombat

P. Ned Brown

Mk 8, 1-10
Azokban a napokban, amikor ismét nagy tömeg volt együtt és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait és azt mondta nekik: ,,Sajnálom a tömeget, mert íme, már három napja velem vannak, és nincs mit enniük. Ha étlen bocsátom haza őket, elgyöngülnek az úton, mert egyesek messziről jöttek közülük.'' Tanítványai azt felelték neki: ,,Hogyan tarthatná jól az ember ezeket kenyérrel itt a pusztában?'' Ő pedig megkérdezte őket: ,,Hány kenyeretek van?'' Azok azt felelték: ,,Hét.'' Erre megparancsolta a tömegnek, hogy telepedjen le a földre. Fogta a hét kenyeret, hálát adott, megszegte és odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék; és azok a tömeg elé tették. Egy kevés haluk is volt; azokat is megáldotta, és szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. Aztán ettek és jóllaktak. Végül a megmaradt darabokból hét kosárral szedtek össze. Akik ettek, mintegy négyezren voltak. Majd elbocsátotta őket. Ő pedig azonnal beszállt a hajóba tanítványaival és Dalmanuta vidékére ment.

Bevezető ima: Mi Atyánk, Aki a mennyekben vagy, mindennapi eucharisztikus kenyerünket add meg nekünk ma, hogy táplálja hitünket, reményünket és szeretetünket Irántad, és szolgáljon a szükséget szenvedő felebarátaink javára! Uram, hittel hallgatom örök életet adó Igéidet. Bár nem értem titokzatos terveidet, bízom irgalmas szeretetedben. Legyen ez a veled töltött idő kifejezése az irántad való szeretetemnek! Beszélj Uram, szólj az én szívemhez, mert a Te szolgád figyel rád!

Kérés: Uram, add meg nekem a kegyelmet, hogy megbecsüljem ajándékodat, amit minden szentmisében magamhoz vehetek a szentáldozáskor!

1. Urunk szíve. A mai evangéliumban bepillantást kapunk Urunk szívébe. Mennyire önzetlen ez a szív: a mi mindennapi szükségünkre gondol. Tudja, hogy mire van szükségünk, még azelőtt, hogy mi tudnánk; különösen tudja, hogy mennyire szükségünk van a kegyelemre! Tragikusan sokan vagyunk azok, akik általában nem „éhezünk” a kegyelem után; túl gyakran veszélyeztetjük lelkünk életét azzal, hogy bűnt követünk el. Elfojtjuk ezeket a lélekben feltörő kegyelem-éhségeket holmi „ócska kajákkal”, s jóllakottsággal töltenek el minket a hazugságok, a hamis bálványok és az Isten szeretetét helyettesítő dolgok.

2. Mitől lesz elégedett az ő szívük? Azon a délutánon, Urunk biztosította az ételt, hogy megnyugtassa az éhezők korgó gyomrát; ám mélyebben nézve, felkészítette őket, hogy kinyissák a szívüket felé. Így akarta megadni nekik az igazi kenyeret, ami a mennyből szállt alá – Önmagát! Készen áll a szívem, hogy birtokoljam a mi Urunk által teremtett igazi szeretetet? Vagy megtöltöttem már a szívemet rendetlen szeretettel materiális dolgok és olyan személyek iránt, akik összeegyeztethetetlenek Krisztus jelenlétével és áldozatával?

3. A Kenyérszaporító. Úgy tűnik, az Úr fáradság nélkül szaporította meg a kenyeret és lakatta jól az éhező tömeget. Ez az út azonban nem volt egyszerű. Krisztusnak valójában az emberiség megmentéséért a kereszten saját kiontott vérével kellett fizetnie. Mennyire tudom megbecsülni Jézus Krisztus áldozatát? Komolyan veszem a szentmisén a lehetőséget, hogy felajánljam magamat Krisztus Kálvárián hozott áldozatával együtt azért, hogy növekedjen az Ő Országa a világban? Tudatosítom-e magamban, hogy ahogyan egykor, ma is szüksége van Jézusnak tanítványokra, hogy elvigyék csodáit a világban? Közéjük akarok-e tartozni?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Te megetetted az éhes tömeget, aki összegyűlt, hogy hallgassa Igédet; és azóta is állandóan táplálod éhező szívünket kegyelmeddel és szereteteddel minden egyes szentmisében és minden szentáldozáskor. Segíts Uram, hogy hűséges maradjak akaratodhoz szereteted szentségének méltó vétele által.

Elhatározás: Ezen a héten elmegyek gyónni: mély bűnbánatot tartok a bűneim felett, legfőképp a lustaság bűne felett. Így fogom felkészíteni szívemet, hogy még méltóbban fogadhassam Krisztust a szentáldozásban.

A pápa imaszándéka 2012. február hónapra:
Hozzájutás a vízhez: Hogy valamennyi nép teljesen hozzájusson a vízhez és azokhoz a készletekhez, amelyek a mindennapi életben maradáshoz szükségesek.
Egészségügyi dolgozók: Hogy az Úr hatékonyan támogassa az egészségügyi dolgozók erőfeszítéseit, akik a legszegényebb vidékeken nyújtanak segélyt a betegeknek és az öregeknek.

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger