Az áruló megmutatja igazi arcát
2012.
április 4. - Nagyszerda
P.
James Swanson LC
Mt 26,
14 – 25
Ekkor egy a tizenkettő
közül, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz és azt mondta nekik:
„Mit adtok nekem, ha átadom őt nektek?” Azok megígértek neki
harminc ezüstöt. Attól fogva kereste a kedvező alkalmat, hogy elárulja őt.
A kovásztalan kenyerek
első napján odamentek a tanítványok Jézushoz, és azt mondták: „Hol
akarod, hogy elkészítsük a vacsorát?” Ő azt felelte: „Menjetek el a
városba ehhez és ehhez, és mondjátok meg neki: ’A Mester üzeni: Az időm
közel van, tanítványaimmal együtt nálad fogom megtartani a
pászkát.’” A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik,
és elkészítették a húsvéti vacsorát.
Amikor beesteledett,
asztalhoz ült a tizenkettővel. Miközben ettek, így szólt: „Bizony, mondom
nektek: egy közületek elárul engem.” Erre nagyon elszomorodtak és
egyenként elkezdték kérdezgetni: „Csak nem én vagyok az, Uram?” Ő
így válaszolt: „Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.
Az Emberfia ugyan elmegy, amint megvan írva róla, de jaj annak az embernek, aki
az Emberfiát elárulja. Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem
születik.” Ekkor megszólalt Júdás, aki elárulta őt: „Csak nem én
vagyok az, Rabbi?” Ő azt felelte neki: „Te mondtad.”
Bevezető ima: Uram, Jézus, el szeretnélek kísérni a
Kálváriára vezető utadon. Minél többet szemléllek, ahogy az ostorozás után
sebektől elborítva függsz a kereszten, annál inkább meg fogok maradni
szeretetedben, és annál inkább az igazság fogja vezetni tetteimet. Tudom, hogy
örök szeretettel szeretsz engem: ezt bebizonyítottad a keresztfán. Ezért fogok
most szeretetedre hálával, békével és azzal a szilárd elhatározással
válaszolni, hogy szeretetedet továbbadom az embereknek.
Kérés: Uram, Jézus, segíts állhatatosan megmaradnom a
hitemben!
1. Egy
közületek elárul engem. Gyakran úgy gondoljuk, hogy Júdás
biztosan másmilyen volt, rosszabb, mint a többiek. Ha ez így lett volna, akkor
mindenki rögtön őt gyanúsította volna, amikor Jézus azt mondta, hogy:
„egy közületek elárul engem.” Arra gondoltak volna, hogy biztosan Júdás
az. Mindig is gonosz volt. Ő képes elárulni Jézust. Nem értem, hogy Jézus miért
választotta ki őt is. Azonban Júdás nem tűnik ilyen egyértelműen másnak, mint a
többiek. Különben egyből mindenki őt gyanúsította volna. Bárki Júdássá válhat
közülünk. Szép lassan, fokozatosan, amennyiben feladjuk elveinket, először a
kis dolgokban, aztán a nagyobbakban. A keresztény életben szükség van a
törekvés és az éberség közötti egészséges feszültségre. Aki a kicsiben hű, az a
nagyban is hű marad.
2. Én
vagyok az? Minden apostol megkérdezi: „Én vagyok
az?” Miért? Talán mindannyian el akarták árulni Jézust? Nem, de veszélyes
helyzetben voltak. A farizeusok eldöntötték, hogy megölik Jézust. Az apostolok
tudták ezt. Ezért mentek egy kis időre Jerikóba. Jeruzsálem túl veszélyes volt.
Mindannyian arra gondolhattak, hogy másnap, amikor Jézussal a templomba mennek,
a nyüzsgő tömegben megragadják és, halálosan megfenyegethetik őket, hogy
árulják el Jézus éjszakai tartózkodási helyét. Mit mondanának akkor? Elárulnám
Jézust, ha a saját életem veszélyben lenne? Ezért kérdezik, hogy: „Én
vagyok az?” Ha komolyra fordul a dolog, mi az első az én életemben?
Gondolok néha arra, hogy Jézust eladjam valami másért?
3.
Biztos, hogy nem én vagyok az? Júdásnak mindene megvolt
ahhoz, hogy nagy apostol legyen. Jézus a tehetsége miatt választotta ki őt.
Isten nem rendeli el eleve egy személy romlását. Mi történt hát vele? Egyszer
csak nem ápolta többé a kapcsolatot Krisztussal. Néhányunknak eszünkbe juthat
János evangéliumának hatodik fejezetéből Jézus beszéde az élet kenyeréről.
Júdás talán nem tudta elfogadni, hogy magához kell vennie Krisztus testét és
vérét. Jézusnak nem lehet igaza, így hát biztosan hamis Messiás. Jn 6, 64-ben
azt olvassuk, hogy Jézus tudta, hogy ki fogja elárulni. Jn 6, 67-ben Jézus esélyt
adott Júdásnak arra, hogy elhagyja a csoportot, és igaz ember maradjon. Ő
azonban nem hagyta el őket, és álszentté – Jézus szavaival ördöggé
– vált, és elindult azon az úton, mely az áruláshoz vezette. Tudjuk, hogy
hitünk a legdrágább ajándék, amit Istentől kapunk. Éberek vagyunk, és tápláljuk
hitünket, hogy növekedjen és erősödjön?
Beszélgetés Krisztussal: Uram, olyan sokszor
elárultalak, akkor is, amikor egy étteremben nem mertem imádkozni evés előtt,
attól félve, hogy felismernek, mint jámbor katolikust. Szenvedésed és halálod
segítsen, hogy meggyőződésemet mindig bátran megéljem.
Elhatározás: Ma teljesítem hitem kihívásait és nyitott
leszek a hit dolgaiban. Nem fogom elárulni Krisztust a kis dolgokban sem.
Erdő Péter bíboros atya 2012. áprilisi imaszándéka:
Imádkozzunk,
hogy húsvét ünnepe erősítse Istenbe vetett bizalmunkat és egymás iránti
szeretetünket, mert Krisztus mindnyájunkért meghalt és mindenkit az örök
boldogságra hív.