Húsvéti idő, B év, Pünkösdvasárnap, ünnepi mise
További gondolatok... |
2012. május 27., vasárnap
Húsvéti idő, B év, Pünkösdvasárnap, ünnepi mise
PÜNKÖSDVASÁRNAP
2012.05.27. vasárnap: PÜNKÖSDVASÁRNAP
(Canterburyi Szent Ágoston)
Megteltek mind Szentlélekkel
ApCsel 2,1-11
Mikor elérkezett Pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak. Ekkortájt az ég alatt található mindenféle nemzetből való istenfélő zsidók tartózkodtak Jeruzsálemben. A zaj hallatára tömeg verődött össze, és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. Mindnyájan álmélkodtak és csodálkoztak: ,,Íme, ezek, akik beszélnek, ugye mindnyájan galileaiak? Hogyan halljuk hát mégis mindannyian a saját nyelvünket, amelyben születtünk? Mi, pártusok, médek, elamiták, Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és a Cirene körüli Líbia részeinek lakói, a Rómából való jövevények, zsidók, prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit.'
Zs 103
Áldjad, én lelkem, az Urat! Uram, én Istenem, te mindennél magasztosabb vagy! Fenségbe és ékességbe öltöztél, a fényességet, mint köntöst vetted magadra.Kifeszíted az égboltozatot, mint a sátorponyvát, és az égi vizek fölé építed hajlékodat. Szekereddé teszed a fellegeket, a szelek szárnyain jársz. Követeiddé teszed a szeleket, szolgáiddá a perzselő tüzet. Biztos alapra állítottad a földet, hogy meg ne inogjon sohasem. Az örvénylő mélység mint ruha takarta, vizek borították a hegyeket. De a te fenyegetésedre megfutamodtak, szerteriadtak mennydörgésed szavától. A hegyek fölemelkedtek, a völgyek leereszkedtek arra a helyre, ahol alapjukat megvetetted. Határt szabtál a vizeknek, amelyet nem léphetnek át, hogy el ne borítsák ismét a földet. A forrásokat a völgyekbe ereszted, hogy folyjanak a hegyek között. Belőlük iszik a mező minden vadja, s oltják szomjukat a vadszamarak. Fölöttük tanyáznak az égi madarak, és az ágak közül hallatják hangjukat. Hajlékaidból megöntözöd a hegyeket, és műveid gyümölcséből táplálod a földet. Füvet sarjasztasz az állatoknak, és növényeket az ember szolgálatára, kenyeret adsz a földből, és bort, hogy vidámítsa az ember szívét; Hogy ragyogjon arca az olajtól, és a kenyér erősítse az ember szívét. Jóllaknak az Úr fái, s a Libanon cédrusai, amelyket ő ültetett. Fészket raknak rajtuk a verebek, és fölöttük tanyázik a gólya. A magas hegyek a szarvasok, a szirtek a borzok menedéke. Megalkottad a holdat az idő mérésére, a napot, amely tudja, mikor kell lenyugodnia. Sötétséget rendelsz és leszáll az éjszaka: ebben mozognak az erdő vadjai, prédáért ordítanak az oroszlánkölykök, s eledelt kérnek maguknak Istentől. Ha felkél a nap, összegyűlnek, nyugalomra térnek tanyájukon. Az ember kimegy dolgozni, és munkáját végzi egészen estig. Uram, milyen nagyok a te műveid! Bölcsességgel teremtetted valamennyit, és alkotásaid betöltötték a földet. Itt a tenger: nagy és tágas, nyüzsög benne a számtalan hüllő, apró és nagy állat egyaránt. Itt hajók szelik át, amott a Leviatán, amelyet arra alkottál, hogy játékát űzze benne. Mindezek tőled várják, hogy idejében megadd nekik eledelüket. Ha adsz nekik, felszedik, ha megnyitod kezedet, jóllaknak javaiddal. De ha elfordítod arcodat, megrémülnek, ha lélegzetüket megvonod, elenyésznek, és porrá lesznek ismét. Kiárasztod lelkedet, s ők életre kelnek, és megújítod a föld színét. Dicsőség az Úrnak mindörökké, örvendezzen műveinek az Úr, akinek a tekintetére megremeg a föld, s érintésére füstöt vetnek a hegyek. Énekelek az Úrnak, amíg élek, amíg leszek, zsoltárt zengek Istenemnek. Beszédem legyen kedves előtte, én pedig az Úrban leljem gyönyörűségem. Vesszenek el a bűnösök a földről, és ne legyenek többé az istentelenek! Áldjad, én lelkem, az Urat!
1Kor 12,3b-7.12-13
Ezért tudtotokra adom, hogy senki, aki Isten Lelke által szól, nem mondja: ,,Átkozott legyen Jézus!', és senki sem mondhatja: ,,Jézus az Úr', csakis a Szentlélek által. A kegyelmi adományok különfélék ugyan, de a Lélek ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. És az erőmegnyilvánulások is különfélék, de Isten, aki mindezt mindenkiben cselekszi, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele. Mert amint a test egy, bár sok tagja van, a testnek pedig minden tagja, bár sok, mégis egy test, úgy Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté keresztelkedtünk, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájunkat egy Lélek itatott át.
Jn 20,19-23
Mikor azon a napon, a hét első napján este lett, és a helyiség ajtaja, ahol a tanítványok összegyűltek, be volt zárva a zsidóktól való félelem miatt, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: ,,Békesség nektek!' Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat. Aztán újra szólt hozzájuk: ,,Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.' Amikor ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: ,,Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.'
Pünkösdvasárnap
2012. május 27. – Pünkösdvasárnap
Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a
tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben
zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk: „Békesség
nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr
láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség
nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E szavak
után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek
megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg,
az nem nyer bocsánatot.”
Jn 20,19-23
Elmélkedés:
Tanúságtétel és evangelizáció
A gimnázium befejezése után és a papi szeminárium megkezdése előtt egy
évig kötelező katonai szolgálaton voltam. Érdekes világ volt számomra, aki
alapvetően vallásos környezetben éltem korábban. Emlékszem rá, hogy az
egyik „politikai fejtágító” alkalmával az előadó tiszt a katonaság és az
egyház szervezetét igyekezett összehasonlítani. Mi különbség van a kettő
között? – tette fel a kérdést. Mindkettő lépcsőzetesen felépülő és szigorú
törvények megtartásán alapul. A katonaságnál vannak közkatonák, fölöttük
állnak a tisztek és még feljebb a tábornokok. Mindenki köteles a felettese
parancsát teljesíteni. Az egyházban is vannak emberek, fölöttük a papok és
a püspökök. Ott is mindenki engedelmeskedik a főnökének. Mindkét szervezet
alapja a törvények és parancsok megtartására, és mindkettő azt állítja
magáról, hogy az embereket szolgálja. Mi különbség van a kettő között?
Kispaptársaimmal együtt figyelmesen és kellő tisztelettel hallgattam az
eszmefuttatást, mert volt igazság benne, persze azért jól tudtam, hogy
különbségek is bőven akadnak, ha már egyszer össze akarjuk hasonlítani a
katonaságot és az egyházat. Tényleg, mi különbség van a kettő között? A
tiszt kérdése utáni hatásszünetben mindenki által hallhatóan megszólaltam:
A Szentlélek. Sok év múltán is magam elé tudom idézni megdöbbent
tekintetét, rögtön látszott rajt, hogy nem erre számított, sőt
valószínűleg egyáltalán nem számított semmilyen feleletre, és az is
látszott, hogy fogalma sincs a Szentlélekről, meg arról, hogy én miről is
beszélek. Szóval, összehasonlíthatjuk az egyházat különféle szempontok
alapján más szervezetekkel, találni fogunk hasonlóságokat, de egy „apró
különbség” mindig marad: a Szentlélek.
Ma, a húsvét utáni ötvenedik napon, Pünkösd vasárnapján a Szentlelket, a
Szentlélek eljövetelét ünnepeljük, aki az Egyház Lelke, az Egyházat éltető
és az Egyház tagjait megszentelő Lélek. A Szentlelket, a harmadik isteni
személyt ünnepeljük, aki nélkül nincs, nem létezne az Egyház. Ő az az
„apró különbség”, aki nagyon is sajátossá, egyedivé teszi közösségünket,
hiszen általa Isten van jelen és működik köztünk. Illő, hogy ma, a húsvéti
időszak lezárásaként vagy betetőzéseként megemlékezzünk róla, a
Szentlélekről, Krisztus ígéretéről, aki az első pünkösd alkalmával kiáradt
az apostolokra bátorságot adva nekik, hogy tüzes lelkületű tanúságtevők és
az evangélium elkötelezett hirdetői legyenek. Illő, hogy a mai pünkösd
alkalmával közösen kérjük Isten Szentlelkét: tegyen bennünket, az Egyház
tagjait Krisztus tanúivá és az evangélium igazságának terjesztőivé!
Tapasztalhatjuk, hogy korunkban sokan az Egyházban csak egy intézményt,
egy világméretű szervezetet látnak. Meggyőződésem, hogy ennek az az oka,
hogy éppen a Szentlelket nem látják, a Szentlélek tetteit, jeleit és
csodáit nem veszik észre a világban. Ha észrevennék a Lélek működését,
akkor ők is felfedeznék az Egyházban az élő közösséget, az Istent és
embert összekötő nagy családot.
Mivel a XVI. Benedek pápa által 2013-ra meghirdetett Hit évére készülve
egyre többet beszélünk az új evangelizációról, az idei pünkösd során
érdemes figyelnünk a Szentlélekre, mint az evangelizáció Lelkére.
Mennybemenetele előtt Jézus meghagyta apostolai számára, hogy várjanak a
Szentlélekre, azaz ne induljanak a maguk erejében, képességeiben bízva a
misszióra. Várják meg a Szentlelket, aki erővel tölti el őket, hogy
igehirdetésük és tanúságtételük hatékony legyen. Ennek megfelelően a
misszió, az evangelizáció pünkösd napján, a Szentlélek eljövetelével indul
el, s folytatódik azóta is évszázadokon keresztül. Indítson bennünket
Isten Lelke, hogy Krisztushoz méltóan éljünk és életünkkel az ő
evangéliumát hirdessük!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Jöjj el, Szentlélek Isten! Jöjj el, az Atya és Jézus Krisztus Lelke! Jöjj
el, Szentlélek, az apostolok és az Egyház Lelke! Jöjj, és segítsd az
Egyház minden tagját a tanúságtételben és az evangélium hirdetésében! Jöjj
el, megbocsátás Lelke és egységet adó Lélek! Jöjj el, megszentelő
Szentlélek! Jöjj el, hét ajándék Lelke! Jöjj el, tanúságtevő Lélek! Jöjj
el, maradj az Egyházzal és maradj bennünk! Jöjj el, és segíts minket, hogy
az evangéliumhoz méltóan éljünk!
______________________________
Evangélium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/
Pünkösdvasárnap
A béke ajándéka
2012. május 27. - Pünkösdvasárnap
P. Todd Belardi
Jn 20, 19-23
Amikor beesteledett, még a hét első napján megjelent Jézus a tanítványoknak, ott, ahol együtt voltak, bár a zsidóktól való félelmükben bezárták az ajtót. Belépett, megállt középen és köszöntötte őket: "Békesség nektek!" E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: "Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta: "Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad."
Bevezető ima: Uram, hiszem, hogy velem vagy ebben az imádságban. Bízom benned, hogy segítesz az elmélkedésemben. Csak arra vágyom, hogy téged dicsőítselek. Tölts el engem a Szentlélek tüzével, hogy fény lehessek a világnak, az igazság tanúja és a hit hiteles közvetítője.
Kérés: Uram, tégy engem isteni szereteted eszközévé!
1. Félelem nélkül. A tanítványok magukba voltak zárkózva. Féltek. Ugyanúgy üldözhették és megkínozhatták volna őket, mint Urukat. Amikor annak az árára gondolunk, hogy Krisztus követői vagyunk, amikor a kereszt árnyéka megjelenik életünkben, automatikusan félelem tölt el bennünket. Amikor viszont a feltámadt Krisztus megmutatja a sebeit a tanítványainak, öröm tölti el szívüket. Rájönnek, hogy még a halál sem képes legyőzni az Urat. Hasonló felismerés érte őket amikor Jézus lecsendesítette a vihart, illetve megmutatta a sebeit: Te valóban Isten vagy, és mindig velünk leszel.
2. A lélek békéje. Amikor kegyelemben élünk, béke honol szívünkben. Krisztus hozzánk jön és velünk van. Ránk lehel és elküldi a Lelkét. Az Úr Lelke hozzánk jön, amikor a bűn mélységeiben vagyunk, és segít megváltoznunk. A Lélek élő vízforrássá válik, a kegyelem forrásává. Lelkünk megújul.
3. A Lélek tüze. A Szentlélek erős, miként a szeretet is. Krisztus a Lélekkel együtt küldetést is ad nekünk. Ha erősek akarunk lenni, Krisztus lelkét kell magunkévá tennünk, azonban ezt csak úgy tehetjük meg, ha szívünket alázattal megnyitjuk. Amikor gyengék vagyunk, megerősödünk, ha a Lélek tüze bennünk van.
Beszélgetés Krisztussal: Uram, add, hogy mindig kövesselek Téged és a Szentlélek sugallatait. Segíts megnyitnom szívemet az akaratod követésére.
Elhatározás: Egy számomra ismeretlen emberrel beszélek a hitemről.
A pápa imaszándéka 2012. május hónapra:
A család: Hogy a társadalomban előmozdítsanak olyan kezdeményezéseket, amelyek védik és erősítik a család szerepét.
Mária, a misszionáriusok útmutatója: Hogy Mária, a világ Királynője és az evangelizálás Csillaga, kísérje valamennyi misszionáriust Fiának, Jézusnak hirdetésében.
Mária, a misszionáriusok útmutatója: Hogy Mária, a világ Királynője és az evangelizálás Csillaga, kísérje valamennyi misszionáriust Fiának, Jézusnak hirdetésében.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)