2012. május 27., vasárnap

Húsvéti idő, B év, Pünkösdvasárnap, ünnepi mise


Húsvéti idő, B év, Pünkösdvasárnap, ünnepi mise

A népek világossága Krisztus. Az Egyház szándéka, hogy tükrözve Krisztus arcát minden embert megajándékozzon. Pünkösd ünnepe, az Egyház születésnapja arra hív mindannyiunkat, hogy saját magam egyre jobban Krisztus képére alakuljak, ezáltal az Egyház általam is egyre inkább krisztus arcát mutathassa a világnak.
 További gondolatok...

PÜNKÖSDVASÁRNAP


2012.05.27. vasárnap: PÜNKÖSDVASÁRNAP


(Canterburyi Szent Ágoston)
Megteltek mind Szentlélekkel


ApCsel 2,1-11
Mikor elérkezett Pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak. Ekkortájt az ég alatt található mindenféle nemzetből való istenfélő zsidók tartózkodtak Jeruzsálemben. A zaj hallatára tömeg verődött össze, és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. Mindnyájan álmélkodtak és csodálkoztak: ,,Íme, ezek, akik beszélnek, ugye mindnyájan galileaiak? Hogyan halljuk hát mégis mindannyian a saját nyelvünket, amelyben születtünk? Mi, pártusok, médek, elamiták, Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és a Cirene körüli Líbia részeinek lakói, a Rómából való jövevények, zsidók, prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit.'

Zs 103
Áldjad, én lelkem, az Urat! Uram, én Istenem, te mindennél magasztosabb vagy! Fenségbe és ékességbe öltöztél, a fényességet, mint köntöst vetted magadra.Kifeszíted az égboltozatot, mint a sátorponyvát, és az égi vizek fölé építed hajlékodat. Szekereddé teszed a fellegeket, a szelek szárnyain jársz. Követeiddé teszed a szeleket, szolgáiddá a perzselő tüzet. Biztos alapra állítottad a földet, hogy meg ne inogjon sohasem. Az örvénylő mélység mint ruha takarta, vizek borították a hegyeket. De a te fenyegetésedre megfutamodtak, szerteriadtak mennydörgésed szavától. A hegyek fölemelkedtek, a völgyek leereszkedtek arra a helyre, ahol alapjukat megvetetted. Határt szabtál a vizeknek, amelyet nem léphetnek át, hogy el ne borítsák ismét a földet. A forrásokat a völgyekbe ereszted, hogy folyjanak a hegyek között. Belőlük iszik a mező minden vadja, s oltják szomjukat a vadszamarak. Fölöttük tanyáznak az égi madarak, és az ágak közül hallatják hangjukat. Hajlékaidból megöntözöd a hegyeket, és műveid gyümölcséből táplálod a földet. Füvet sarjasztasz az állatoknak, és növényeket az ember szolgálatára, kenyeret adsz a földből, és bort, hogy vidámítsa az ember szívét; Hogy ragyogjon arca az olajtól, és a kenyér erősítse az ember szívét. Jóllaknak az Úr fái, s a Libanon cédrusai, amelyket ő ültetett. Fészket raknak rajtuk a verebek, és fölöttük tanyázik a gólya. A magas hegyek a szarvasok, a szirtek a borzok menedéke. Megalkottad a holdat az idő mérésére, a napot, amely tudja, mikor kell lenyugodnia. Sötétséget rendelsz és leszáll az éjszaka: ebben mozognak az erdő vadjai, prédáért ordítanak az oroszlánkölykök, s eledelt kérnek maguknak Istentől. Ha felkél a nap, összegyűlnek, nyugalomra térnek tanyájukon. Az ember kimegy dolgozni, és munkáját végzi egészen estig. Uram, milyen nagyok a te műveid! Bölcsességgel teremtetted valamennyit, és alkotásaid betöltötték a földet. Itt a tenger: nagy és tágas, nyüzsög benne a számtalan hüllő, apró és nagy állat egyaránt. Itt hajók szelik át, amott a Leviatán, amelyet arra alkottál, hogy játékát űzze benne. Mindezek tőled várják, hogy idejében megadd nekik eledelüket. Ha adsz nekik, felszedik, ha megnyitod kezedet, jóllaknak javaiddal. De ha elfordítod arcodat, megrémülnek, ha lélegzetüket megvonod, elenyésznek, és porrá lesznek ismét. Kiárasztod lelkedet, s ők életre kelnek, és megújítod a föld színét. Dicsőség az Úrnak mindörökké, örvendezzen műveinek az Úr, akinek a tekintetére megremeg a föld, s érintésére füstöt vetnek a hegyek. Énekelek az Úrnak, amíg élek, amíg leszek, zsoltárt zengek Istenemnek. Beszédem legyen kedves előtte, én pedig az Úrban leljem gyönyörűségem. Vesszenek el a bűnösök a földről, és ne legyenek többé az istentelenek! Áldjad, én lelkem, az Urat!

1Kor 12,3b-7.12-13
Ezért tudtotokra adom, hogy senki, aki Isten Lelke által szól, nem mondja: ,,Átkozott legyen Jézus!', és senki sem mondhatja: ,,Jézus az Úr', csakis a Szentlélek által. A kegyelmi adományok különfélék ugyan, de a Lélek ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. És az erőmegnyilvánulások is különfélék, de Isten, aki mindezt mindenkiben cselekszi, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele. Mert amint a test egy, bár sok tagja van, a testnek pedig minden tagja, bár sok, mégis egy test, úgy Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté keresztelkedtünk, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájunkat egy Lélek itatott át.

Jn 20,19-23
Mikor azon a napon, a hét első napján este lett, és a helyiség ajtaja, ahol a tanítványok összegyűltek, be volt zárva a zsidóktól való félelem miatt, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: ,,Békesség nektek!' Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat. Aztán újra szólt hozzájuk: ,,Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.' Amikor ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: ,,Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.'

Pünkösdvasárnap


2012. május 27. – Pünkösdvasárnap

  Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent  a
  tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben
  zárva tartották  az  ajtót.  Belépett és  így  szólt  hozzájuk:  „Békesség
  nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az  Úr
  láttára öröm töltötte  el a tanítványokat.  Jézus megismételte:  „Békesség
  nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E szavak
  után rájuk  lehelt,  és így  folytatta:  „Vegyétek a  Szentlelket!  Akinek
  megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer,  s akinek nem bocsátjátok  meg,
  az nem nyer bocsánatot.”
  Jn 20,19-23

  Elmélkedés:

  Tanúságtétel és evangelizáció
  A gimnázium befejezése  után és  a papi szeminárium  megkezdése előtt  egy
  évig kötelező katonai szolgálaton voltam. Érdekes világ volt számomra, aki
  alapvetően vallásos  környezetben éltem  korábban. Emlékszem  rá, hogy  az
  egyik „politikai fejtágító” alkalmával az  előadó tiszt a katonaság és  az
  egyház szervezetét igyekezett összehasonlítani.  Mi különbség van a  kettő
  között? – tette fel a kérdést. Mindkettő lépcsőzetesen felépülő és szigorú
  törvények megtartásán alapul. A  katonaságnál vannak közkatonák,  fölöttük
  állnak a tisztek és még feljebb a tábornokok. Mindenki köteles a felettese
  parancsát teljesíteni. Az egyházban is vannak emberek, fölöttük a papok és
  a püspökök. Ott is mindenki engedelmeskedik a főnökének. Mindkét szervezet
  alapja a törvények  és parancsok  megtartására, és  mindkettő azt  állítja
  magáról, hogy az  embereket szolgálja.  Mi különbség van  a kettő  között?
  Kispaptársaimmal együtt figyelmesen  és kellő  tisztelettel hallgattam  az
  eszmefuttatást, mert volt  igazság benne,  persze azért  jól tudtam,  hogy
  különbségek is bőven akadnak, ha  már egyszer össze akarjuk hasonlítani  a
  katonaságot és az egyházat.  Tényleg, mi különbség van  a kettő között?  A
  tiszt kérdése utáni hatásszünetben mindenki által hallhatóan megszólaltam:
  A  Szentlélek.  Sok  év  múltán  is  magam  elé  tudom  idézni  megdöbbent
  tekintetét,  rögtön   látszott  rajt,   hogy  nem   erre  számított,   sőt
  valószínűleg egyáltalán  nem  számított  semmilyen  feleletre,  és  az  is
  látszott, hogy fogalma sincs a Szentlélekről, meg arról, hogy én miről  is
  beszélek. Szóval,  összehasonlíthatjuk  az egyházat  különféle  szempontok
  alapján más szervezetekkel,  találni fogunk hasonlóságokat,  de egy  „apró
  különbség” mindig marad: a Szentlélek.

  Ma, a húsvét utáni ötvenedik  napon, Pünkösd vasárnapján a Szentlelket,  a
  Szentlélek eljövetelét ünnepeljük, aki az Egyház Lelke, az Egyházat éltető
  és az Egyház tagjait megszentelő  Lélek. A Szentlelket, a harmadik  isteni
  személyt ünnepeljük, aki  nélkül nincs,  nem létezne  az Egyház.  Ő az  az
  „apró különbség”, aki nagyon  is sajátossá, egyedivé teszi  közösségünket,
  hiszen általa Isten van jelen és működik köztünk. Illő, hogy ma, a húsvéti
  időszak  lezárásaként   vagy   betetőzéseként   megemlékezzünk   róla,   a
  Szentlélekről, Krisztus ígéretéről, aki az első pünkösd alkalmával kiáradt
  az apostolokra bátorságot adva nekik, hogy tüzes lelkületű tanúságtevők és
  az evangélium elkötelezett  hirdetői legyenek.  Illő, hogy  a mai  pünkösd
  alkalmával közösen kérjük Isten  Szentlelkét: tegyen bennünket, az  Egyház
  tagjait Krisztus tanúivá és az evangélium igazságának terjesztőivé!

  Tapasztalhatjuk, hogy korunkban  sokan az Egyházban  csak egy  intézményt,
  egy világméretű szervezetet látnak. Meggyőződésem,  hogy ennek az az  oka,
  hogy éppen  a Szentlelket  nem  látják, a  Szentlélek tetteit,  jeleit  és
  csodáit nem veszik  észre a  világban. Ha észrevennék  a Lélek  működését,
  akkor ők  is felfedeznék  az Egyházban  az élő  közösséget, az  Istent  és
  embert összekötő nagy családot.

  Mivel a XVI. Benedek  pápa által 2013-ra  meghirdetett Hit évére  készülve
  egyre többet  beszélünk  az új  evangelizációról,  az idei  pünkösd  során
  érdemes  figyelnünk  a  Szentlélekre,   mint  az  evangelizáció   Lelkére.
  Mennybemenetele előtt Jézus meghagyta  apostolai számára, hogy várjanak  a
  Szentlélekre, azaz ne induljanak a  maguk erejében, képességeiben bízva  a
  misszióra. Várják  meg  a Szentlelket,  aki  erővel tölti  el  őket,  hogy
  igehirdetésük és  tanúságtételük  hatékony  legyen.  Ennek  megfelelően  a
  misszió, az evangelizáció pünkösd napján, a Szentlélek eljövetelével indul
  el, s  folytatódik azóta  is  évszázadokon keresztül.  Indítson  bennünket
  Isten  Lelke,  hogy  Krisztushoz  méltóan   éljünk  és  életünkkel  az   ő
  evangéliumát hirdessük!
  © Horváth István Sándor
   
   

  Imádság:

  Jöjj el, Szentlélek Isten! Jöjj el, az Atya és Jézus Krisztus Lelke!  Jöjj
  el, Szentlélek,  az apostolok  és az  Egyház Lelke!  Jöjj, és  segítsd  az
  Egyház minden tagját a tanúságtételben és az evangélium hirdetésében! Jöjj
  el,  megbocsátás  Lelke  és  egységet  adó  Lélek!  Jöjj  el,  megszentelő
  Szentlélek! Jöjj el, hét ajándék  Lelke! Jöjj el, tanúságtevő Lélek!  Jöjj
  el, maradj az Egyházzal és maradj bennünk! Jöjj el, és segíts minket, hogy
  az evangéliumhoz méltóan éljünk!
_______________________________________________
Evangélium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Pünkösdvasárnap


A béke ajándéka
2012. május 27. - Pünkösdvasárnap
P. Todd Belardi

Jn 20, 19-23

Bevezető ima: Uram, hiszem, hogy velem vagy ebben az imádságban. Bízom benned, hogy segítesz az elmélkedésemben. Csak arra vágyom, hogy téged dicsőítselek. Tölts el engem a Szentlélek tüzével, hogy fény lehessek a világnak, az igazság tanúja és a hit hiteles közvetítője.

Kérés: Uram, tégy engem isteni szereteted eszközévé!

1. Félelem nélkül. A tanítványok magukba voltak zárkózva. Féltek. Ugyanúgy üldözhették és megkínozhatták volna őket, mint Urukat. Amikor annak az árára gondolunk, hogy Krisztus követői vagyunk, amikor a kereszt árnyéka megjelenik életünkben, automatikusan félelem tölt el bennünket. Amikor viszont a feltámadt Krisztus megmutatja a sebeit a tanítványainak, öröm tölti el szívüket. Rájönnek, hogy még a halál sem képes legyőzni az Urat. Hasonló felismerés érte őket amikor Jézus lecsendesítette a vihart, illetve megmutatta a sebeit: Te valóban Isten vagy, és mindig velünk leszel.

2. A lélek békéje. Amikor kegyelemben élünk, béke honol szívünkben. Krisztus hozzánk jön és velünk van. Ránk lehel és elküldi a Lelkét. Az Úr Lelke hozzánk jön, amikor a bűn mélységeiben vagyunk, és segít megváltoznunk. A Lélek élő vízforrássá válik, a kegyelem forrásává. Lelkünk megújul.

3. A Lélek tüze. A Szentlélek erős, miként a szeretet is. Krisztus a Lélekkel együtt küldetést is ad nekünk. Ha erősek akarunk lenni, Krisztus lelkét kell magunkévá tennünk, azonban ezt csak úgy tehetjük meg, ha szívünket alázattal megnyitjuk. Amikor gyengék vagyunk, megerősödünk, ha a Lélek tüze bennünk van.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, add, hogy mindig kövesselek Téged és a Szentlélek sugallatait. Segíts megnyitnom szívemet az akaratod követésére.

Elhatározás: Egy számomra ismeretlen emberrel beszélek a hitemről.

A pápa imaszándéka 2012. május hónapra:
A család: Hogy a társadalomban előmozdítsanak olyan kezdeményezéseket, amelyek védik és erősítik a család szerepét.
Mária, a misszionáriusok útmutatója: Hogy Mária, a világ Királynője és az evangelizálás Csillaga, kísérje valamennyi misszionáriust Fiának, Jézusnak hirdetésében.

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger