2012. május 31., csütörtök

Évközi idő, 8. hét Csütörtök


Évközi idő, 8. hét Csütörtök

1Pét 2, 2-5.9-12Lássák jótetteiteket és magasztalják az Istent
Mk 10, 46-52Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!

Jézus a jerikói vaknak nemcsak a testi, hanem a lelki vakságát is meggyógyította. Kérjük Jézust, óvjon meg minket a lelki vakságtól.

 Elmélkedés:

Sok élethelyzetben könnyű kitalálni a másik ember gondolatát és szándékát.
Sokszor első  pillantásra  tudjuk, hogy  mit  akar valaki,  anélkül,  hogy
kérdeznünk  kellene   vagy  neki   el  kellene   részletesen   magyaráznia
kívánságát. Jézus is így volt ezzel. Pontosan tudta, hogy azért  fordulnak
hozzá a  betegek  és  azért  viszik hozzá  a  betegeket,  hogy  gyógyulást
nyerjenek. A  bénák újra  járni szeretnének,  a leprások  megtisztulni,  a
némák beszélni,  a  süketek  hallani.  A  vak  pedig  nyilvánvalóan  látni
szeretne. Miért teszi fel akkor Jézus a mai evangéliumban szereplő jerikói
vaknak a kérdést, hogy mit kíván  tőle? Ha látta, hogy vak, akkor  könnyen
kitalálhatta, hogy vissza szeretné  kapni szemevilágát. Miért kérdezi  meg
mégis tőle, hogy mit tegyen vele?
Egyrészt azért,  hogy  a vak  személyesen  kimondhassa kérését.  Ebből  az
következik számunkra, hogy imáinkban bátran fogalmazzuk meg és mondjuk  ki kéréseinket.
Másrészt lehetőséget ad  a gyógyulni vágyónak  arra, hogy kifejezze  Jézus
gyógyító hatalmába vetett hitét. Ebből pedig az a tanulság, hogy  Jézusnak
hatalma van ahhoz, hogy teljesítse hozzá intézett kéréseinket.
(Horváth István Sándor)
Gábor Bálint József 2005
Üvöltés és ember
A-év, 8. hét, Cs. (Sir 42,15-25; Zs 32; Mk 10,46-52)

Vakságból gyógyulni a legnagyobb dráma. Ám a vakságból gyógyulást kérni − talán még ennél is megrendítőbb. Hiszen kétesélyes a kérés kimondásának pillanatában is. A legbensőbb reményünk is csak útelágazáshoz vezet. Bekövetkezik-e a vágyott gyógyulás vagy sem? A vak koldus gyógyulása a legfelkavaróbb emberi drámát rejti. Bartimeust indulatok feszítik. Belső, sokszor elvesztett birkózása − a számára lehetetlen reményléséért. Már maga kiáltása látás ösztöne: vakon kiált annak Arcáért, akitől szemevilágot remél. „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!” (Mk 10,47). Vajon megvan-e bennünk ez a tehetetlen düh, kényszer, égető szomj a Színelátásért? Pedig a mi szemeinket is a nappal káosza feszíti lezártságba. Döntések, a jó elvesztett pillanatai, a szeretetlenség ránk záruló pillanat-kapui; mind-mind súlytalan tonnák. „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!” A kozmosz ősmondata ez. Számunkra a világegyetem középpontját jelöli ki. Az Ige érkezése − és az Ige foglalata bennünk. Valójában üvöltés ez, mely csak az evangélium lapjain szelídül kéréssé. Olyan üvöltés, melyben az ember Emberré lesz. Az evangélium meggyógyítottjait − mozdulatlanságuk, csendességük mögött is végtelen vergődés feszíti. Az utcákat járva, a fogyasztás sztaniolpapírjaiba csomagolt embereket nézve − Bartimeus kiáltása érkezik a szívek középpontjából. Artikulálatlan mozdulatok, kétségbeesett sírás a gyógyulás után. „Az pedig ledobta felsőruháját, felugrott, és odament Jézushoz”(Mk 10,50). Szűkölünk, ez a mi mozgalmas utcaképünk. Chopin zenéjének szépsége csak a külső − benseje a vak koldus agóniája a Látásért. Perlekedik Isten érkezéséért, meri kísérteni a látássá lett Istent. „Többen is rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál hangosabban kiáltozott” (Mk 10,48). Merünk-e Jézus elé állni? Merünk-e útjába állni? Odamerjük-e kiáltani nyomorúságunkat? A betegségét ki nem mondó világunk − csupán látszattülekedés. Egyetlen haladó, útján járó ember Bartimeus. S mi magunk, amennyiben követi őt tekintetünk. „Az pedig nyomban látni kezdett, és követte őt az úton” (Mk 10,52).
Forrás: Bárdosy Éva
  1. Amikor üdvösségünkért minden ember nevében hálát adunk! Hallgass meg, Urunk!
  2. Amikor a jerikói vakkal kitartóan kérjük, hogy könyörülj rajtunk! Hallgass meg, Urunk!
  3. Támogass minket Lelkeddel, hogy a mai Ige tanítását megértsük és életre váltsuk! Hallgass meg, Urunk!
  4. Hogy az Egyházban mindenki megértse, hogy minden kereszténynek csodálatos hivatása van! Hogy mint valódi királyi papság életünk odaadásával, jótetteinkkel tanúskodjunk Rólad a "pogányok között"! Hallgass meg, Urunk!
  5. Építs belőlünk neked tetsző, örök lelki templomot a te dicsőségedre! Hallgass meg, Urunk!

Évközi nyolcadik hét – csütörtök


2012.05.31. csütörtök


Jézus Krisztus által Istennek kedves lelki áldozatokat mutassatok be


1Pét 2,2-5.9-12
és mint a most született kisdedek, hamisítatlan szellemi tej után vágyakozzatok, hogy általa növekedjetek az üdvösségre, miután megízleltétek, milyen édes az Úr [Zsolt 34,9]. Járuljatok hozzá, mint élő kőhöz, akit az emberek elvetettek ugyan, de Isten kiválasztott és megtisztelt [Iz 28,16G]. Ti is, mint élő kövek, épüljetek fel rajta lelki házzá, szent papsággá lelki áldozatok bemutatására, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által. Ti pedig választott nép, királyi papság, szent nemzet, megváltott nép vagytok, hogy hirdessétek annak erényeit [Kiv 19,5kG; Iz 43,20k], aki a sötétségből meghívott titeket az ő csodálatos világosságára, akik egykor ,,nem nép' voltatok, most pedig Isten népe vagytok; akik számára azelőtt nem volt irgalom, most pedig irgalmat nyertetek [Óz 1,6.9; 2,3]. Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és zarándokokat, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, amelyek a lélek ellen harcolnak. Tanúsítsatok jó magatartást a pogányok között, hogy éppen abban, amiben mint gonosztevőket megrágalmaznak, a jócselekedetek láttán, dicsőítsék Istent a látogatás napján.

Zs 99
Zsoltár. Hálaadásra. Ujjongjatok Istennek, minden földek, örvendezve szolgáljátok az Urat, járuljatok eléje lelkendezve! Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; ő alkotott minket és az övéi vagyunk az ő népe s az ő legelőjének nyája. Lépjetek be kapuiba hálaadással, udvaraiba magasztalással. áldjátok őt, dicsérjétek nevét. Mert jó az Úr; Örökké tart kegyelme, nemzedékről nemzedékre hűsége.

Mk 10,46-52
Ezután megérkeztek Jerikóba. Amikor kiment Jerikóból tanítványaival és a nagy sokasággal, a vak Bartímeus, Tímeus fia az útfélen ült és kéregetett. Amint meghallotta, hogy a Názáreti Jézus az, elkezdett kiáltozni: ,,Jézus, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!' Sokan leintették őt, hogy hallgasson. Ő azonban annál jobban kiáltozott: ,,Dávid Fia! Könyörülj rajtam!' Jézus megállt és megparancsolta, hogy hívják őt eléje. Erre odahívták a vakot, ezekkel a szavakkal: ,,Bízzál! Kelj föl, hív téged!' Mire az ledobta a felső ruháját, felugrott és odament hozzá. Jézus megszólította és megkérdezte: ,,Mit akarsz, mit cselekedjek neked?' A vak azt felelte neki: ,,Mester! Hogy lássak!' Jézus erre azt mondta neki: ,,Menj, a hited meggyógyított téged.' Erre azonnal látni kezdett, és követte őt az úton.

Évközi nyolcadik hét – csütörtök


2012. május 31. - Csütörtök

  Abban  az   időben:  Tanítványaival   Jézus  Jerikóba   érkezett.   Amikor
  tanítványainak és a nagy tömegnek a kíséretében elhagyta Jerikót, egy  vak
  koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen. Hallva, hogy a názáreti
  Jézus  közeledik,  elkezdett  kiáltozni:  „Jézus,  Dávid  fia,   könyörülj
  rajtam!” Többen  szóltak neki,  hogy hallgasson,  de ő  annál  hangosabban
  kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!
  Jézus  megállt,  és  így  szólt:  „Hívjátok  ide!”  Odaszóltak  a  vaknak:
  „Bátorság! Gyere, téged  hív!” Az eldobta  köntösét, felugrott és  odament
  Jézushoz. Jézus megkérdezte:  „Mit akarsz,  mit tegyek veled?”  A vak  ezt
  Felelte: „Mester, hogy lássak.” Jézus erre így szólt hozzá: „Menj, a hited
  megmentett téged.” Az pedig nyomban visszanyerte látását, és követte őt az
  úton.
  Mk 10,46-52

  Elmélkedés:

  Sok élethelyzetben könnyű kitalálni a másik ember gondolatát és szándékát.
  Sokszor első  pillantásra  tudjuk, hogy  mit  akar valaki,  anélkül,  hogy
  kérdeznünk  kellene   vagy  neki   el  kellene   részletesen   magyaráznia
  kívánságát. Jézus is így volt ezzel. Pontosan tudta, hogy azért  fordulnak
  hozzá a  betegek  és  azért  viszik hozzá  a  betegeket,  hogy  gyógyulást
  nyerjenek. A  bénák újra  járni szeretnének,  a leprások  megtisztulni,  a
  némák beszélni,  a  süketek  hallani.  A  vak  pedig  nyilvánvalóan  látni
  szeretne. Miért teszi fel akkor Jézus a mai evangéliumban szereplő jerikói
  vaknak a kérdést, hogy mit kíván  tőle? Ha látta, hogy vak, akkor  könnyen
  kitalálhatta, hogy vissza szeretné  kapni szemevilágát. Miért kérdezi  meg
  mégis tőle, hogy mit tegyen vele?  Egyrészt azért, hogy a vak  személyesen
  kimondhassa kérését. Ebből az következik számunkra, hogy imáinkban  bátran
  fogalmazzuk meg  és  mondjuk ki  kéréseinket.  Másrészt lehetőséget  ad  a
  gyógyulni vágyónak arra,  hogy kifejezze Jézus  gyógyító hatalmába  vetett
  hitét. Ebből pedig az  a tanulság, hogy Jézusnak  hatalma van ahhoz,  hogy
  teljesítse hozzá intézett kéréseinket.
  © Horváth István Sándor
   
   

  Imádság:

  Ó Vigasztaló Szentlélek,  tökéletesítsd bennünk a  Jézus által  megkezdett
  művet, tégy minket erőssé,  imádkozz velünk az  egész világért! Add,  hogy
  jobban kihasználjuk az  időt a  benső élet  elmélyítésére, adj  lendületet
  apostoli tevékenységünknek,  hadd érjünk  el  vele minden,  Krisztus  vére
  által megváltott  népet és  embert,  az Ő  örökségét.  Törd le  bennünk  a
  természetes nagyravágyást, emelj fel a  szent alázat régióiba, töltsön  el
  minket az igazi istenfélelem és a nagylelkű bátorság. Semmi földi  kötelék
  ne akadályozza hivatásunk tökéletes teljesítését!
  Boldog XXIII. János pápa
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Évközi nyolcadik hét – csütörtök


Hirdetni Isten irgalmas szeretetét

Mk 10,46-52
Ezután megérkeztek Jerikóba. Amikor kiment Jerikóból tanítványaival és a nagy sokasággal, a vak Bartimeus, Timeus fia az útfélen ült és kéregetett. Amint meghallotta, hogy a Názáreti Jézus az, elkezdett kiáltozni: ,,Jézus, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!” Sokan leintették őt, hogy hallgasson. Ő azonban annál jobban kiáltozott: ,,Dávid Fia! Könyörülj rajtam!” Jézus megállt és megparancsolta, hogy hívják őt eléje. Erre odahívták a vakot, ezekkel a szavakkal: ,,Bízzál! Kelj föl, hív téged!” Mire az ledobta a felső ruháját, felugrott és odament hozzá. Jézus megszólította és megkérdezte: ,,Mit akarsz, mit cselekedjek neked?” A vak azt felelte neki: ,,Mester! Hogy lássak!” Jézus erre azt mondta neki: ,,Menj, a hited meggyógyított téged.” Erre azonnal látni kezdett, és követte őt az úton.

Bevezető ima: Uram, Jézus, hiszem, hogy apostolodnak hívsz most, a XXI. században. Segíts, hogy erősebben meggyőződjem hivatásomról! Eszköz szeretnék lenni kezedben ezen a világon. Segíts, hogy amilyen sok embert csak lehet, elvezessek a Te ismeretedre és mindenekfölött szeressenek téged!

Kérés: Uram, ajándékozz nekem olyan szívet, mely érted és országodért lángol!

1. Figyelmes hallgatás. Oda kell figyelnünk Krisztusra, aki a bensőnkben szól hozzánk, és arra hív, hogy megnyíljunk, és hirdessük az evangéliumot életünk által. Emlékezzünk arra, hogy mennyi időt töltünk azzal naponta, hogy magunkon gondolkodunk, nem pedig Krisztusról és az Ő országáról. A keresztségben azt a küldetést kaptuk, hogy ne csak ismerjük hitünket, hanem tegyünk is érte, és azt osszuk is meg másokkal. A vak koldus figyelmesen észrevette, hogy Jézus elsétál mellette; figyelme volt az első lépés a gyógyulása felé.

2. Félelem nélkül hirdetni az evangéliumot. Krisztus azt kívánja, hogy olyanok legyünk, amilyen Szent Pál volt: merész a prédikálásban és az igazság védelmezésében. Azt akarja, hogy túllépjünk emberiszonyunkon. Gyakran azon vesszük észre magunkat, hogy mennyire befolyásol az, amit mások gondolnak és mondanak rólunk, és hogy képtelenek vagyunk önmagunk lenni. A világ megpróbál megfélemlíteni azáltal, hogy kinevet minket, és nevetségesnek tűntet fel. Ezzel valójában arra akar kényszeríteni, hogy hitünket magánügyként éljük meg Krisztus nélkül és anélkül, hogy bizonyságot tennénk az Ő igazságáról. Azokban az időkben úgy kellett volna tennünk, ahogy Bartimeus tett — sőt még hangosabban kellett volna kiabálnunk, és azért kiállnunk, ami igaz, és állhatatosan ragaszkodni ahhoz. Ez nagyon sokat kíván tőlünk, de Krisztusnak nem az életébe került, hogy kiállt az igazság mellett?

3. Újra látni. Bartimeus élete soha többé nem lehetett olyan, amilyen azelőtt volt. Krisztus által bensőleg teljesen megváltozott – sőt még a teste is meggyógyult. Ismét látott. Látni azt jelenti, hogy életünket, és mindent, ami hozzá tartozik, Isten szemszögéből látjuk. Látni azt jelenti, hogy boldogok vagyunk, ha teljesítjük Isten akaratát, bármit is kér tőlünk.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Jézus, kérlek, segíts, hogy meglássam a nagy tetteket, melyeket életemben véghezviszel! Segíts, hogy a kereszt megtapasztalását úgy fogjam fel, mint első esélyt arra, hogy növekedjek az irántad való kapcsolatomban!

Elhatározás: Valakivel meg fogom értetni Krisztus nevét és példáját egy beszélgetésben.

A pápa imaszándéka 2012. május hónapra:
A család: Hogy a társadalomban előmozdítsanak olyan kezdeményezéseket, amelyek védik és erősítik a család szerepét.
Mária, a misszionáriusok útmutatója: Hogy Mária, a világ Királynője és az evangelizálás Csillaga, kísérje valamennyi misszionáriust Fiának, Jézusnak hirdetésében.

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger