2012. június 1., péntek

Szent Jusztinusz vértanú



Szent Jusztinusz vértanú



  Kinek a képét hordozza az adópénz? – kérdezi Jézus a neki csapdát állító farizeusoktól. A császárét – válaszolják, és ennyivel megelégszenek. Jézusnak azonban ennyi kevés. Te kinek az arcvonásait hordozod lelked mélyén? – kérdezi mindnyájunktól. Isten képére és hasonlatosságára lettünk teremtve. Soha ne felejtkezzünk el a hétköznapi gondok és a pénz utáni hajsza közepette sem arról, hogy szavunkkal és tetteinkkel megadjuk Istennek, ami az Istené!
 További gondolatok...

SZENT JUSZTINUSZ


2012.06.01. péntek: SZENT JUSZTINUSZ

Krisztus által dicsőüljön meg az Isten mindenben


1Pét 4,7-13
Közel van mindennek a vége. Legyetek tehát okosak, és virrasszatok imádságokban! Mindenekelőtt pedig kölcsönös szeretettel legyetek egymás iránt szüntelenül, mert a szeretet sok bűnt eltakar [Péld 10,12]! Legyetek vendégszeretők egymás iránt zúgolódás nélkül! Mindegyiktek, ahogy kapta a kegyelmet, úgy adja tovább másnak is, mint jó intézői az Isten sokféle kegyelmének. Ha valaki beszél, mintegy Isten szavaival beszéljen; ha valaki szolgálatot tesz, mintha azzal az erővel tenné, amelyet Isten oszt ki, hogy mindenben Isten dicsősége valósuljon meg Jézus Krisztus által, akinek dicsőség és hatalom mindörökkön örökké! Ámen. Szeretteim, ne lepődjetek meg azokon a perzselő szorongatásokon, amelyek megpróbáltatásul értek benneteket, mintha valami hallatlan dolog esett volna veletek. Inkább örüljetek, hogy részetek lehet Krisztus szenvedéseiben, hogy amikor dicsősége kinyilvánul, vigadozva örvendezzetek.

Zs 95
Énekeljetek az Úrnak új éneket, énekeljetek az Úrnak minden földek! Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét, hirdessétek napról-napra szabadítását! Hirdessétek dicsőségét a nemzetek között, csodatetteit minden népnek! Mert nagy az Úr, méltó a dicséretre, minden istennél félelmetesebb. Mert a nemzetek istenei mind csak hamis istenek, az Úr azonban egeket alkotott. Színe előtt fenség van és szépség, szentélyében ékesség és hatalom. Ünnepeljétek az Urat, népek családjai, ünnepeljétek az Úr dicsőségét és hatalmát. Adjátok meg az Úr nevének a dicsőséget, hozzatok áldozati ajándékokat és jöjjetek udvaraiba. Boruljatok le szent pompával az Úr előtt, rettegjen előtte az egész föld! Hirdessétek a nemzetek közt: ,,Király az Úr!' Megerősítette a föld kerekségét, hogy ne ingadozzék, s igazságosan ítéli a népeket. Örvendjenek az egek, ujjongjon a föld, zúgjon a tenger s ami betölti azt; Vigadjanak a mezők és minden, ami rajtuk van! Ujjongjon akkor az erdő minden fája az Úr előtt, mert eljön, eljön hogy megítélje a földet. Igazságban ítéli meg a föld kerekségét, s a népeket hűsége szerint.

Mk 11,11-26
Ő pedig bement Jeruzsálembe, a templomba. Mindent megnézett, de mivel már estére járt az idő, kiment Betániába a tizenkettővel. Másnap, amikor kimentek Betániából, megéhezett. Meglátott messziről egy lombos fügefát. Elindult feléje, hátha talál rajta valamit. Mikor azonban odaért, semmit sem talált rajta, csak leveleket; ekkor még nem volt fügeérés ideje. Erre megszólalt, és azt mondta neki: ,,Senki ne egyen rólad többé soha gyümölcsöt!' A tanítványai hallották ezt. Azután Jeruzsálembe értek. Bement a templomba, és kezdte kiűzni azokat, akik adtak és vettek a templomban. A pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit fölforgatta, s nem engedte meg, hogy valaki bármilyen edényt átvigyen a templomtéren. Azután így tanította őket: ,,Nincs talán megírva, hogy az én házam az imádság háza lesz minden nemzet számára? [Iz 56,7] Ti pedig rablók barlangjává tettétek azt.' [Jer 7,11] Mikor a főpapok és az írástudók meghallották ezt, azon törték a fejüket, hogy mi módon veszítsék el őt. Féltek ugyanis tőle, mert az egész tömeg csodálkozott a tanításán. Amikor beesteledett, kiment a városból. Másnap reggel, amikor elmentek a fügefa mellett, látták, hogy tőből kiszáradt. Péter visszaemlékezett, és azt mondta neki: ,,Rabbi, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt.' Jézus ezt felelte nekik: ,,Higgyetek Istenben! Bizony, mondom nektek: ha valaki azt mondja ennek hegynek: ,,Emelkedj fel és vesd magad a tengerbe!'', és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy megtörténik, amit mond, akkor az meg is fog történni. Azért mondom nektek: Higgyétek, hogy mindazt, amit imádkozva kértek, elnyeritek, és meglesz nektek. Amikor azonban felálltok, hogy imádkozzatok, bocsássátok meg, ha valami sérelmetek van valaki ellen, hogy a ti Atyátok is, aki a mennyekben van, megbocsássa nektek vétkeiteket.

Évközi nyolcadik hét – péntek


 2012. június 1. - Péntek

  Miután Jézus a tömeg örömujjongása közben bevonult Jeruzsálembe, fölment a
  templomba.  Ott  körülnézett,  és   mindent  szemügyre  vett.  Mivel   már
  esteledett, a tizenkét apostollal  együtt kiment Betániába. Amikor  másnap
  eljöttek Betániából,  Jézus  megéhezett.  Messziről  látott  egy  zöldellő
  fügefát. Elindult feléje, hátha talál  rajta valami gyümölcsöt. De  amikor
  odaért, csak leveleket talált rajta, mert  még nem érkezett el a  fügeérés
  ideje. Ekkor  így szólt:  „Senki se  egyék rólad  gyümölcsöt soha  többé!”
  Tanítványai is hallották ezt.
  Nemsokára Jeruzsálembe  érkeztek.  Jézus  bement a  templomba,  és  kezdte
  kiűzni azokat, akik a templomban adtak-vettek. A pénzváltók asztalait és a
  galambárusok székeit felforgatta, és senkinek sem engedte meg, hogy bármit
  is keresztülvigyen a templom területén. Azután megmagyarázta: „Hát nem azt
  tanítja az  Írás: „Az  én házamat  minden nép  az imádság  házának  nevezi
  majd?” Ti  pedig rablók  barlangjává  tettétek.” Amikor  a főpapok  és  az
  írástudók értesültek  erről, azon  tanakodtak, miképpen  okozzák  vesztét.
  Féltek ugyanis tőle,  mert az  egész nép  lelkesedett tanításáért.  Amikor
  beesteledett, Jézus tanítványaival együtt elhagyta a várost.
  Másnap reggel, amikor  a fügefa  mellett vitt  el az  útjuk, látták,  hogy
  tövestül elszáradt. Péter visszaemlékezve Jézus szavaira, így szólt hozzá:
  „Mester, nézd,  a  fügefa,  amelyet  megátkoztál,  elszáradt!”  Jézus  ezt
  válaszolta nekik: „Higgyetek az Istenben! Bizony mondom nektek, ha  valaki
  azt mondja a hegynek: „Emelkedjél föl,  és vesd magad a tengerbe”, és  nem
  kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, az  valóban
  úgy is lesz.  Azért mondom  nektek, bármit  kértek imádsággal,  higgyétek,
  hogy megkapjátok, és  el is  nyeritek. Amikor  pedig imádkozni  készültök,
  bocsássatok  meg  annak,  akire  nehezteltek,  hogy  mennyei  Atyátok   is
  megbocsássa bűneiteket! Mert ha ti  nem bocsátotok meg egymásnak,  mennyei
  Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket.”
  Mk 11,11-26

  Elmélkedés:

  Két jelképes  Jézusi  cselekedetről  hallottunk  a  mai  evangéliumban.  A
  kereskedők templomból  való kiűzését  teljesen helyénvalónak  és  jogosnak
  tartjuk, hiszen az Isten  házához méltatlan volt  tevékenységük. Ha el  is
  csodálkozunk   Jézus   hevességén,    érthető   magatartása.   A    fügefa
  megátkozásának cselekedete viszont már nehezebben értelmezhető  számunkra.
  Mit ártott az a szegény fa, hogy  meg kellett átkozni? Hiszen még itt  sem
  volt az érés ideje!
  A  két  történet  közös   vonatkozásait  keresve  és  felfedezve   azonban
  megérthetjük a cselekedet mondanivalóját. A fügefa számára váratlan  volt,
  hogy  elérkezett  számára  az  az   idő,  amikor  termést  kellett   volna
  felmutatnia. A kereskedők  számára is váratlan  volt Jézus  rajtaütésszerű
  támadása ellenük. Jézus  nem jelentette be  előre sem a  fügefának, sem  a
  templomi árusoknak, hogy mikor fog érkezni és mikor érkezik el számukra az
  elszámolás ideje. Ebből  a szempontból  tehát Jézus  érkezésére nem  lehet
  felkészülni, mert nem  tudhatjuk előre annak  idejét. A hívő  embert ez  a
  tény  arra  ösztönzi,  hogy  mindig  legyen  készen.  Bármikor  elérkezhet
  számunkra a  Jézussal való  találkozás ideje.  Nem mondhatjuk,  hogy  most
  nincs itt  az ideje  érkezésének és  azt sem,  hogy jöjjön  később,  addig
  rendet rakunk. Mindig legyünk készen a vele való találkozásra!
  © Horváth István Sándor
   
   

  Imádság:

  Istenünk,  Te  időt  ajándékozol  nekünk.  és  föltárod  előttünk  életünk
  értelmét. Segíts,  hogy napjainkat  számba tudjuk  venni. Kérünk,  segíts,
  hogy fölépíthessünk  egy emberibb  és boldogabb  világot, amelyben  nem  a
  pillanatnyi érdekek,  hanem  az örök  értékek  határozzák meg  az  emberek
  cselekedeteit. Add,  hogy tudjuk  megosztani mindazt,  ami jót  és  szépet
  birtokolunk. Add, hogy  ne ragaszkodjunk a  mulandó dolgokhoz, és  szívünk
  Tebenned váljék gazdaggá.
_______________________________________________
Evangélium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Évközi nyolcadik hét – péntek


Jézus és a fügefa
2012. június 1. Évközi nyolcadik hét – péntek

Mk 11,11-26
Jézus bevonult Jeruzsálembe, és a templomba ment. Ott körös-körül mindent szemügyre vett, aztán mivel már későre járt az idő, a tizenkettővel kiment Betániába. Másnap, amikor Betániát elhagyták, megéhezett.Messziről látott egy zöldellő fügefát. Elindult irányába, hátha talál rajta valamit. De odaérve semmit sem talált rajta, csak levelet, mert még nem volt itt a fügeérés ideje. Azt mondta neki: "Soha senki ne egyen rólad gyümölcsöt!" A tanítványok hallották. Megérkeztek Jeruzsálembe. Bement a templomba, s kiűzte, akik adtak-vettek a templomban, a pénzváltók asztalait és a galambárusok állványait pedig felforgatta. Nem engedte meg senkinek, hogy valamit is keresztülvigyen a templom területén. Tanított, és mondta nekik: "Nemde meg van írva: Az én házamat az imádság házának fogják hívni minden nép számára? Ti meg rablók barlangjává tettétek." Amikor a főpapok és írástudók értesültek a dologról, tanakodni kezdtek, miképp okozzák vesztét. Féltek tőle, hiszen az egész nép csodálkozott tanításán. Amikor beesteledett, elhagyták a várost. Amikor másnap korán reggel elmentek a fügefa mellett, látták, hogy tövestül kiszáradt. Péternek eszébe jutott (az átok): "Mester - mondta -, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, elszáradt." Jézus így felelt: "Ha hisztek Istenben, bizony mondom nektek, hogyha valaki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel és vesd magad a tengerbe, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, akkor az csakugyan megtörténik. Ezért mondom nektek, hogy ha imádkoztok és könyörögtök valamiért, higgyétek, hogy megkapjátok, és akkor valóban teljesül kérésetek. Ám amikor imádkozni készültök, bocsássatok meg, ha nehezteltek valakire, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa bűneiteket."

Bevezető ima: Uram, Jézus, újra hozzád jövök az imában. Bár nem látlak, bízom jelenlétedben, és abban, hogy tanításodat át akarod adni nekem. Azzal mutatod meg nekem szeretetedet, hogy velem töltöd ezt az időt. Én is ugyanígy akarom megmutatni irántad való szeretetem: a hit, a bizalom és az odafigyelés lelkületével akarom ezt az időt veled tölteni. Itt vagyok, Uram, hogy hallgassalak, és szeretettel válaszoljak neked.

Kérés: Uram Jézus, segíts, hogy egyesítsem imámat és tetteimet!

1. A bűnös élet pusztasága. Azt látjuk, hogy Jézus gyökeréig kiszárította a meddő fügefát, bár tudta, hogy még nincs itt a szüret ideje. Jézus sohasem saját maga kedvéért tett csodát, ezért tudjuk, hogy a fát sem azért büntette meg, mert nem enyhíthette éhségét. Az esemény közvetlenül az előtt történt, hogy Jézus a jeruzsálemi Templomba lépett, ahol várta, hogy embereket talál, akik „Atyja dolgaiban” vannak. Ehelyett azok világias, sőt, néha csaló és hamis dolgokkal voltak elfoglalva. Jézus az igazság és becsület gyümölcseire számított, de azok nem voltak ott, így a fügefa voltaképpen Jeruzsálemet jelképezte. Én vajon becsületes vagyok másokkal szemben? Felfogom, amit az Úr elvár tőlem, hogy gyümölcsöt teremjek? Jól hasznosítom erre az időmet, az imádságot és a tetteimet?

2. Egy nap valakinek az életében. Ez a szentírási részlet lehetne Krisztus egy napjának dokumentuma. Reggel indult Betániából Jeruzsálembe, belépett a Templomba, megtisztította, és szembesült az ott levők haragjával, majd tanított egészen addig, amikor késő este visszatért Betániába. Másnap újra folytatta szolgálatát, tanított arról, hogy milyen fontos a hit az imádság során. Jézus egy percet sem vesztegetett el, hanem teljesítette Atyja akaratát. De Jézus nem fontoskodott. Nem avatkozott be mások dolgába, viszont nem engedett becstelen, álságos tevékenységet Atyja házában. Így hát kikergette a becstelen kereskedőket a Templomból. Hát én jól használom ki az időmet? Fordítok időt az imádságra? Mindig tisztelettel viselkedem Isten házában, ahol az Eucharisztiában az én Uram lakik?

3. Hit az imádság erejében. Az imádság és a tett szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Jézusnak igaza volt, amikor kiűzte a pénzváltókat és az állatokat a Templomból. Valóban nem szabad hívságos dolgokkal foglalkoznunk, amikor a templomban vagyunk. Helyes viszont, ha gondjainkat, félelmeinket, örömünket, sikereinket és kudarcainkat Krisztus elé tárjuk az imádságban. Jó, ha megkérdezzük Urunk véleményét az ügyeinkről, és kegyelmet kérünk a folytatáshoz. És ha azért imádkozunk, hogy találkozhassunk Krisztussal, akkor erőt és vágyat merítünk üzenetének hirdetéséhez. Az imádság apostoli lelkesedéssel tölt el. Az én imádságom is belső erő forrása? Az én tettem is szerető imádság?

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom, sokat kívánsz tőlem, de mindig velem vagy és segítesz kegyelmeddel és jelenléteddel. Segíts, hogy bölcsen használjam időmet Országodért!

Elhatározás: Ma öt perccel több időt fordítok az imádságra, hogy ezzel is jobban szolgáljam Krisztust.

A pápa imaszándéka 2012. június hónapra:
Az Eucharisztiában jelenlevő Krisztus: Hogy a hívők az Eucharisztiában tudják felismerni a Feltámadott élő jelenlétét, aki velük jár mindennapi életükben.
Az európai keresztények: Hogy az Európában élő keresztények felfedezzék saját önazonosságukat, és nagyobb lendülettel vegyenek részt az evangélium hirdetésében.

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger