2012. június 9., szombat

Szent Efrém diakónus, egyháztanító



Szent Efrém diakónus, egyháztanító


 Itt Jézus részletezi azt a kijelentését, hogy ő nem törli el az ószövetségi kinyilatkoztatást, hanem tökéletesíti, s erre hoz fel példákat az evangélista. Első példa a gyilkosság tilalma. A régi törvény tiltotta az emberölést, és előírta a tettes méltó megbüntetését. Jézus nem a megtorlást hangoztatja, hanem a bűn elkerülését. Megjelöli a bűn gyökerét, a haragot, az indulatot és a rosszakaratot. Ezek ellen kell küzdeni, és akkor el lehet kerülni a tettlegességet. A gyűlölködő lelkület nem tetszik Istennek, ezért aki ilyet hordoz magában, ne mutasson be áldozatot. Előbb béküljön ki embertársával, és akkor Isten elé állhat. Jézus olyan istenképet állít elénk, amelyet nem lehet emberi indulataink szerint önkényesen alakítgatni. Hozzá csak tiszta lelkülettel lehet közeledni vagy bűnbánattal. (Adoremus 2005)
 További gondolatok...

Évközi kilencedik hét - szombat


2012.06.09. szombat


(Szent Efrém, Szent Primusz és Feliciánusz)
Lásd el az igehirdető munkáját, teljesítsd szolgálatodat


2Tim 4,1-8
Kérve kérlek Isten színe előtt, és Krisztus Jézus előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat, az ő eljövetele és országa által: hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts minden türelemmel és tudománnyal. Lesz ugyanis idő, amikor az emberek nem viselik el az egészséges tanítást, hanem saját kívánságaik szerint seregszámra szereznek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük; elfordítják fülüket az igazságtól, és átadják magukat a meséknek. Te vigyázz, viseld el a szenvedéseket mindenben, végezd az evangélista dolgát, töltsd be szolgálatodat. Engem ugyanis már kiöntenek, mint italáldozatot, elköltözésem ideje közel van. A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Készen vár már rám az igazság koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, sőt nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik sóvárogva várják az ő eljövetelét.

Zs 70
Uram, tebenned remélek, soha meg ne szégyenüljek! Igazságodban szabadíts meg, és ments meg engem. hajlítsd hozzám füledet és nyújts segítséget! Légy oltalmam sziklája, és erős váram, hogy megszabadíts engem, mert te vagy az én erősségem és menedékem! Istenem, szabadíts meg a bűnös kezéből, s a törvényszegő és a gonosz kezéből! Hisz te vagy az én reménységem, Uram; Te vagy, Uram, ifjúkorom óta bizodalmam. Születésem óta rád támaszkodom, anyám méhétől te vagy oltalmazóm; Szüntelenül rólad szól dicséretem. Szinte csodája lettem sokaknak, mert te erős segítőm vagy. Teljék meg szám dicséreteddel, egész nap fenségeddel! Ne vess el engem vénségem idején, amikor erőm megfogyatkozik, ne hagyj el engem! Mert ellenségeim ellenem beszélnek, s akik életemre leselkednek, együtt tanakodnak. Így szólnak: ,,Isten elhagyta, vegyétek űzőbe, fogjátok meg, hisz nincs, aki megszabadítsa!' Isten, ne távozz el tőlem; Én Istenem, siess segítségemre! Jussanak szégyenbe, pusztuljanak életem ellneségei. Borítsa szégyen és gyalázat azokat, akik nekem rosszat akarnak! Én azonban mindenkor reménykedem, és szüntelen dicsérlek téged. Egész nap jótéteményeidet és igazságosságodat hirdeti szám, bár elsorolni sem tudom. Hirdetem az Úr hatalmas tetteit, Uram, csak igazságodról elmélkedem. Isten, te ifjúkorom óta oktattál engem; Mindmáig hirdetem csodáidat. Öregségemre s aggkoromra se hagyj magamra, Isten, hogy hirdethessem az egész jövendő nemzedéknek karod erejét. Hatalmadat, és igazságodat, amely égig ér, Isten, aki nagy dolgokat cselekedtél: Isten, ki hasonló hozzád? Milyen sok nehéz szorongatást engedtél megérnem, de aztán ismét életet adtál nekem, s a föld mélységeiből újra visszahoztál engem. Hozzám fordulsz, naggyá teszel és megvigasztalsz engem. Magasztalom is hűségedet hárfával, Istenem, hárfával zengek neked éneket, Izrael Szentje. Örvendezik majd ajkam, ha neked énekelek, és lelkem, amelyet megmentesz; Nyelvem is egész nap hirdeti igazságodat, mert zavarba és szégyenbe jutnak, akik rosszat akarnak nekem.

Mk 12,38-44
Ő pedig tanítás közben ezt mondta nekik: ,,Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösökben járni, és a piacon a köszöntéseket fogadni! Az első helyeken ülnek a zsinagógákban, vendégségben pedig a főhelyeken. Felélik az özvegyek házait, és színleg nagyokat imádkoznak. Ezeket súlyosabban ítélik majd meg!' Jézus ezután leült a templomkincstárral szemben, és figyelte, hogyan dob a tömeg pénzt a kincstárba: sok gazdag sokat dobott be. Aztán jött egy szegény özvegy, és bedobott két garast, ami egy negyedpénz. Akkor odahívta tanítványait, és azt mondta nekik: ,,Bizony, mondom nektek: ez a szegény özvegy többet adott mindazoknál, akik pénzt dobtak a kincstárba. Mert azok mind abból adtak, amiben bővelkedtek, ez pedig az ő szegénységéből bedobta mindenét, amije volt, egész megélhetését.'

Évközi kilencedik hét - szombat


2012. június 9. - Szombat

  Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, ezt mondta a tömegnek: „Óvakodjatok
  az írástudóktól, akik  szívesen járnak hosszú  köntösben, és szeretik,  ha
  nyilvános tereken köszöntik őket. Örömest elfoglalják a zsinagógában és  a
  lakomákon a  főhelyeket.  Felélik az  özvegyek  házát, és  közben  színleg
  nagyokat imádkoznak. Ezért keményebb ítélet vár rájuk.”
  Ezután leült szemben a templompersellyel,  és figyelte, hogy a nép  hogyan
  dobja a pénzt  a perselybe.  Sok gazdag sokat  dobott be.  De egy  szegény
  özvegyasszony is odajött, és csak két fillért dobott be.
  Erre Jézus magához  hívta tanítványait,  és így  szólt hozzájuk:  „Bizony,
  mondom nektek,  ez a  szegény özvegy  többet adott  mindenkinél, aki  csak
  dobott a perselybe. Mert  ők a feleslegükből  adakoztak, ez pedig  mindent
  odaadott, amije csak volt, egész vagyonát.”
  Mk 12,38-44

  Elmélkedés:

  A mai  evangéliumban  két ellentétes  példáról  beszél Jézus.  Az  első  a
  farizeusok példája, amelyet Jézus erős  szavakkal kritizál, és nem  tartja
  követésre  érdemesnek.  A  szegény  özvegy  példája  viszont  követendő  a
  tanítványok számára. De mi a baj a farizeusok és írástudók  viselkedésével
  és miért lehet példaértékű egy csekély összegű adományozás? A  farizeusok,
  miközben jámborságot  színlelnek, a  megtiszteltetés és  a tekintély  után
  sóvárognak. A törvények és vallási előírások tudásában ugyan élen  járnak,
  de azok betartásában már nem. Tetteikben a látszat fontosabb, mint maga  a
  cselekedet.  Kihasználják  a   szegényeket  és   az  özvegyeket,   sokszor
  megkárosítva őket. Jómódban éltek, tehát feleslegükből tudtak adakozni, ha
  akartak. Jézus tudja, hogy amit tanítanak az igaz, de tetteik nem kedvesek
  Isten előtt  A  szegény  özvegyasszony ezzel  szemben  dicséretet  érdemel
  Jézustól nagylelkűségéért. Bár csak nagyon  keveset tudott adni a  templom
  fenntartására, ez  mégis valódi  áldozat volt  részéről az  Isten  javára.
  Vajon igazak-e cselekedeteim  Isten előtt? Tudok-e  érte valódi  áldozatot
  hozni?
  © Horváth István Sándor
   
   

  Imádság:

  Kérünk, Urunk, Istenünk, taníts meg  bennünket arra, hogy helyesen  kérjük
  tőled azt, ami javunkra szolgál! Te kormányozd életünk hajóját magad felé,
  minden viharvert  lélek csendes  kikötője! Mutasd  meg az  irányt,  amerre
  mennünk kell! Újítsd meg bennünk az engedelmesség lelkületét!
_______________________________________________
Evangélium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Évközi kilencedik hét - szombat


2012. június 9. Évközi kilencedik hét - szombat

P. Edward Hopkins LC

Mk 12,38-44
Ő pedig tanítás közben ezt mondta nekik: ,,Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösökben járni, és a piacon a köszöntéseket fogadni! Az első helyeken ülnek a zsinagógákban, vendégségben pedig a főhelyeken. Felélik az özvegyek házait, és színleg nagyokat imádkoznak. Ezeket súlyosabban ítélik majd meg!'' Jézus ezután leült a templomkincstárral szemben, és figyelte, hogyan dob a tömeg pénzt a kincstárba: sok gazdag sokat dobott be. Aztán jött egy szegény özvegy, és bedobott két garast, ami egy negyedpénz. Akkor odahívta tanítványait, és azt mondta nekik: ,,Bizony, mondom nektek: ez a szegény özvegy többet adott mindazoknál, akik pénzt dobtak a kincstárba. Mert azok mind abból adtak, amiben bővelkedtek, ez pedig az ő szegénységéből bedobta mindenét, amije volt, egész megélhetését.''

Bevezető ima: Úr Jézus, hiszek benned, Te vagy életem célja. Minden dicsőségnél és elismerésnél – amit a világ adni tud – nagyobb dolog neked tesztszenem. Bízom benned, hogy mindig megadod szívembe az irántad való szeretet és lelkesedését. Segíts elfelejtkeznem önmagamról, hogy téged szeresselek, és azokat a dolgokat, amelyekkel utamon vezetsz!

Kérés: Úr Jézus, add, hogy mindent Szent Neved dicsőségéért tegyek!

1. Óvakodj a hiúságtól.  Az írástudók az emberek szemében mindent jól csináltak. Jézus azonban látta, hogy mindez csak színjáték volt. Öltözékük is azt szolgálta, hogy minél nagyobb tiszteletet vívjanak ki maguk számára. Az embereknek elismeréssel kellett nekik adózniuk, mert nagy tekintélyű emberek voltak. Ma ugyanez a hiúság még elterjedtebb. Milyen ruhát veszünk fel, milyen autónk van, milyen címekkel dicsekedhetünk a nevünk előtt – úgy tűnik, hogy ezek mutatják meg a mi értékeinket. És mégis, ezek a tehetős emberek semmit nem tudtak tenni jobb megítélésük érdekében. Nagy felelősségük lett volna, mint tanítóknak és vezetőknek. Ők mégis távol álltak mindattól a jótól, amit másokért tehettek volna, pozíciójukat csak mások kihasználására fordították. Milyen cselekedeteknek kellene megmutatniuk a világ számára az én pozíciómat és képzettségemet?

2. Óvakodj az egoizmustól! Kiért élek én? Az írástudók önmaguknak éltek. Azért tanítottak, hogy ezzel másokat befolyásoljanak. Amikor pénzzel támogattak valamit, azért tették, hogy elismerést vívjanak ki maguk számára. Amikor imádkoztak, igazolást kerestek mindarra, amit a szegényektől elvettek. A farizeusok gonosz emberek voltak, mert önszeretetük hajtotta őket. Ez minden cselekedetüket megmagyarázta. Ha olykor véletlenül valami jót tettek, értéktelen volt, mert önmaguk tömjénezésére tették.

3. Szemléld a felebaráti szeretetet! Jézus a kulisszák, az üres parádék és látványos show-k előtt az erény tündöklő cselekedetét látja. Ő meglátja, amit senki nem vesz észre. Meglátja az asszonyt, akit senki nem vett észre. Két szempontból tekintsünk a szegény asszony hitből megtett cselekedetére: ő nem elismerésért, és hátsó szándékkal adott, hogy dicséretet kapjon. Amit adott, egyedül Istennek adta, még oly kevés is volt, de ezzel valóban teljes vagyonát adta oda. A tiszta felebaráti szeretet azt jelenti, hogy Istenért teszünk dolgokat, és önmagunkat teljesen odaajándékozzuk. Milyen ritka, amikor valaki önként segít, és mindig kész arra, hogy szeressen, szolgáljon, mindig és minden helyzetben! Ha megkérnek, tudok önzetlenül adni? Mindig rejtve marad az én felebaráti szeretetem? Hogyan adom oda önmagamat teljesen Istennek?

Beszélgetés Krisztussal: Kedves Uram! Szabadíts meg engem önszeretetemtől, amely kioltja adományaim értékét, és megfojtja próbálkozásaimat, hogy fejlődjek az erényekben! Segíts, hogy mások iránti szeretetből meg tudjak halni önmagamnak! Add, hogy soha ne utasítsak vissza senkit, akinek szüksége van az én segítségemre! Maradjon észrevétlen adományom, hogy egyetlen jutalmam ezért csak nálad találjam meg az örökkévalóságban!

Elhatározás: Ma a felebaráti szeretet cselekedeteit észrevétlenül fogom gyakorolni.

A pápa imaszándéka 2012. június hónapra:
Az Eucharisztiában jelenlevő Krisztus: Hogy a hívők az Eucharisztiában tudják felismerni a Feltámadott élő jelenlétét, aki velük jár mindennapi életükben.
Az európai keresztények: Hogy az Európában élő keresztények felfedezzék saját önazonosságukat, és nagyobb lendülettel vegyenek részt az evangélium hirdetésében.

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger